Putyin: A világ a legveszélyesebb évtized elé néz, Oroszországot nem lehet a térképről letörölni
A Valdai Nemzetközi Vitaklub plenáris ülésén mond beszédet Vlagyimir Putyin orosz elnök. Beszédének fő témája továbbra is az ukrajnai konfliktus és a Nyugat Oroszország elleni lépései.
Az emberiség két lehetőség előtt áll: vagy felhalmozza a problémák terhét, vagy pedig tökéletlen, de működőképes megoldásokat talál – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Valdai Nemzetközi Vitaklub plenáris ülésén.
Szerinte a világ eseményei továbbra is negatív irányba fejlődnek, nemcsak a katonai-politikai, hanem a gazdasági és humanitárius szférában is súlyos válsággá váltak.
„Az elmúlt hónapokban a Nyugat számos lépést tett az ukrajnai konfliktus súlyosbítására, a Tajvan körül kialakult helyzet súlyosbítására és az energiaválságra” – fogalmazott.
A játék veszélyes, piszkos és véres, és megtagadja az országok és népek szuverenitását – jelentette ki az orosz elnök, aki felháborítónak nevezte az európai, páneurópai gázvezetékek, az Északi Áramlat „lerombolását”. Szerinte a világrend új központjainak és a Nyugatnak el kell kezdenie beszélni a jövőről, minél előbb, annál jobb. Putyin Szolzsenyicin 1978-as harvardi beszédét is idézte: „A Nyugatot a felsőbbrendűség elhúzódó vaksága jellemzi.”
Semmi sem változott. A vágyuk továbbra is az, hogy elpusztítsanak minket – fogalmazott Vlagyimir Putyin. Szerinte még „a hidegháború csúcspontján sem jutott eszébe senkinek, hogy megtagadja az ellenfél kultúráját és művészetét”.
A Nyugat tévedhetetlenségébe vetett bizalmától csak egy lépés az ellenfelek elpusztításának vágya – tette hozzá.
Az orosz elnök úgy véli, hogy a liberalizmus a felismerhetetlenségig, az abszurditásig megváltozott. Minden alternatív nézőpontot felforgatónak, propagandisztikusnak nyilvánítanak – vélekedett.
Minden, ami Oroszországból származik, Kreml-intrika. Ennyire mindenhatóak vagyunk? Ez valami hülyeség. Nem lehet mindent a Kremlre fogni – hangsúlyozta. Szerinte a nyugati vezetők nevei hamarosan a feledés homályába merülnek, de „Puskin neve örökké élni fog”. Az orosz elnök szerint „a Nyugat mindenkit másodosztályú embernek tekintenek, és magukat kivételnek. Ez évszázadok óta így van”.
Vlagyimir Putyin szerint a nyugati rend napról napra szaporítja a káoszt, és egyre intoleránsabbá válik, még magukkal a nyugati országokkal szemben is, amelyek megpróbálják képviselni függetlenségüket. Példaként említette Magyarország esetét, szerinte az EU Budapest „keresztény értékek megszilárdítására tett lépéseket szabotázsként értékelte”.
Ahogy a Nyugat elveszíti felsőbbrendűségét, úgy válik kisebbséggé a világ színpadán. Ha a nyugati elitek úgy gondolják, hogy beszivároghatnak a társadalmukba olyan trendekkel, mint a melegfelvonulások, akkor tegyék, amit akarnak, de nincs joguk azt követelni, hogy mások is kövessék ezt az irányt – hangsúlyozta. Szerinte a Nyugat azon kísérletei, hogy „mindenkit egy sablon alá gyömöszöljön, kudarcra vannak ítélve”.
Oroszország, mint független, önálló civilizáció, nem tekinti magát a Nyugat ellenségének – jelentette ki. Ugyanakkor hozzátette: két Nyugat létezik, egy hagyományos Nyugat, mindenekelőtt a keresztény értékekkel, amellyel közös, ősi gyökereink vannak; és egy kozmopolita Nyugat, amely a liberális elit eszköze. „Senki sem fogja elviselni ennek a Nyugatnak a diktátumát” – mondta az utóbbival kapcsolatban.
Az orosz elnök beszédében úgy fogalmazott, hogy „Oroszország letörlése a politikai térképről nem működött és nem is fog működni. Oroszország nem a Nyugat elitjével száll szembe, hanem a létezéshez és a szabad fejlődéshez való jogát védi, miközben nem válik új hegemónná”.
Vlagyimir Putyin szerint az új világrendnek a jogon és a törvényen kell alapulnia, igazságosabbnak és nyitottabbnak kell lennie.
Szerinte az ENSZ-nek, beleértve a Biztonsági Tanácsot is, jobban kellene tükröznie a modern világ sokszínűségét.
Az orosz elnök azt is elmondta, hogy úgy véli, a technológiai fejlődésnek nem növelnie, hanem csökkentenie kell a globális egyenlőtlenséget. Szerinte Oroszország ezt a példát is követi. A globális fejlődés új központjai ma már egyedülálló fejlesztésekkel rendelkeznek, sok területen felveszik a versenyt a Nyugattal – vélekedett.
Beszédében az orosz államfő azt is megjegyezte, hogy „a Szovjetunió összeomlása felborította a politikai erőviszonyokat”.
Putyin beszédének kulcsszava:
A Szovjetunió összeomlása a geopolitikai erők egyensúlyát is megbontotta. A Nyugat győztesnek érezte magát, és egypólusú világrendet hirdetett, amelyben csak az ő akaratának, kultúrájának és érdekeinek van létjogosultsága. A világ ügyeiben való osztatlan dominancia történelmi időszaka most a végéhez közeledik. Az egypólusú világ a múlté. Történelmi határon állunk. A második világháború vége óta a legveszélyesebb, legkiszámíthatatlanabb és legfontosabb évtized áll előttünk. A Nyugat képtelen egyedül irányítani az emberiséget, de kétségbeesetten próbálkozik vele. És a világ népeinek többsége már nem hajlandó ezt elviselni. Ez az új korszak fő ellentmondása. A klasszikus szavakkal élve, a helyzet bizonyos mértékig forradalmi – a felső nem tud, az alsó pedig nem akar többé így élni.
Úgy véli, hogy a modern kor legfőbb ellentmondása, hogy a Nyugat már nem tudja irányítani az egész emberiséget, pedig akarja, de a legtöbb nemzet ellene van. „Ez egy forradalmi helyzet” – tette hozzá.
Putyin a „különleges művelet” megindításának okairól újságírói kérdésekre elmondta, hogy Oroszország biztonsági érdekeit „teljesen figyelmen kívül hagyták”. Az utolsó kísérlet a múlt év végén kudarcot vallott – fogalmazott.
A kijevi rezsim képviselői nyilvánosan elutasították a minszki megállapodások végrehajtását. Mi kell még? – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy az emberek nyolc éve élnek a Donbászban úgy, hogy folyamatosan bombázzák őket. „Elfogadhatatlan volt, sorsukra hagyták őket. Be kellett volna vonnunk őket Oroszországba, de Kijev folytatta volna az ágyúzást, és újabb katonai műveletet készített volna elő. Várnunk kellett volna?” – kérdezte viszont az újságírót Putyin.
Az oroszok és az ukránok egy nép. Ez történelmi tény– jelentette ki.
Az orosz államiság először Novgorodból, majd Kijevből indult ki. A nyelvi változások pedig a XIV. és XV. században, lengyel befolyás hatására kezdődtek el.
Az orosz elnök egy másik újságírói kérdésre válaszolva – miszerint az Oroszország és Ukrajna között zajló események polgárháborúnak tekinthetők-e – azt mondta: „Részben igen.”
Putyin nemlegesen válaszolt arra a kérdésre, hogy szerinte alábecsülték-e az ellenséget.
„Láttuk, mi történik. Nyolc éve építünk mély erődítményt Donbásszban. Tisztában voltunk azzal, hogy ez a folyamat folytatódni fog. Minél tovább ment, annál rosszabb, annál veszélyesebb lett volna számunkra, és annál több veszteséget szenvedtünk volna el. A terület NATO-fejlesztése teljes lendületben volt.”
Putyin a különleges műveleti tervről: „A legfontosabb dolog a Donbássz megsegítése.”
„Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Novorosszijában élő emberek Oroszországgal együtt képzelik el a jövőjüket, nem tudtunk nem reagálni erre. De volt egy terv, és a cél az volt, hogy segítsünk a Donbasszban élő embereken.”
Putyin hozzátette: „Az ukrán államiság, szuverenitás és területi integritás egyetlen valódi, komoly garanciája Oroszország lehet, amely létrehozta a mai Ukrajnát”
„A lány egy kicsit melléfogott”: Putyin Liz Truss nukleáris fenyegetéséről is beszélt.
„Nem mintha bárki is reagált volna valamilyen módon. Tegyük fel, hogy ott kirobbant egy nukleáris háborút…A lánynak egy kicsit elment az esze. Hogy mondhatsz ilyeneket nyilvánosan?”
Putyin az Oroszországot elhagyó nyugati vállalatokról: „Egy dollárért eladják az üzletet a menedzsmentjüknek, és a fülükbe súgják: „nem maradunk sokáig, hamarosan visszajövünk”.
vadhajtasok
