A NATO-főtitkár nyíltan megfenyegette Kínát
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár óva intette kedden Kínát attól, hogy fegyvereket szállítson Oroszországnak ukrajnai hadműveletéhez.
Stoltenberg a NATO tavalyi éves jelentését ismertető brüsszeli sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Peking egy „illegális háborút támogatna”.
MINT MONDTA, AZ ÉSZAK-ATLANTI SZÖVETSÉG EDDIG NEM LÁTOTT BIZONYÍTÉKOT ARRA, HOGY KÍNA FEGYVEREKET SZÁLLÍTANA MOSZKVÁNAK, DE „VANNAK ARRA UTALÓ JELEK, HOGY OROSZORSZÁG KÉRTE EZT”.
Hozzátette, hogy ez csak elhúzná a háborút.
Jens Stoltenberg megjegyezte, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök háromnapos moszkvai találkozója Kína és Oroszország utóbbi években tapasztalt, egyre szorosabbra fűződő kapcsolatába illeszkedik.
A főtitkár a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy Magyarország fenntartásai ellenére áprilisban összehívja a miniszteri szintű NATO-ukrán találkozót. Hozzátette, hogy eddig is tiszteletben tartotta azokat a szempontokat, amelyek miatt Magyarország ellenezte a NATO-ukrán bizottság ülését, de „ez egy intézményesített együttműködési keret”, folytatódnia kell. A közös bizottság alacsonyabb szinten is 2019-ben ülésezett utoljára – emlékeztetett. Elmondta azt is, hogy az április eleji NATO-külügyminiszteri értekezlet margóján tartandó NATO-ukrán megbeszélésen túl továbbiakat egyelőre nem tervez.
A TALÁLKOZÓN MEG FOGJÁK TÁRGYALNI AZ UKRAJNAI MAGYAR KISEBBSÉGGEL KAPCSOLATOS AGGÁLYOKAT IS
– szögezte le.
A NATO most bemutatott éves jelentése szerint a szövetség 30 tagállama tavaly összesen mintegy 1200 milliárd dollárt (437 ezer milliárd forint) költött védelemre, ami 2021-hez képest 1,9 százalékos növekedést jelent. Ennek 70 százalékát az Egyesült Államok védelmi kiadásai tették ki.
Ugyanakkor a 30 tagországból mindössze heten – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és a három balti állam – teljesítették azon elvárást, hogy a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát fordítsák védelmi kiadásokra.
A jelentés szerint Oroszország ukrajnai háborújának tükrében azért nem emelkedtek erősebben a kiadások, mert a 2022-es költségvetéseket még azt megelőző évben tervezték.
2023-RA UGYANAKKOR A NATO JELENTŐSEBB NÖVEKEDÉSSEL SZÁMOL, AMI A VÉDELMI KIADÁSOKAT ILLETI.
„A helyes irányba mozgunk, de nem olyan gyorsan, mint azt a veszélyes világ, amelyben élünk, megköveteli” – húzta alá Stoltenberg. Mint mondta, azt várja, hogy a következő, júliusi NATO-csúcstalálkozón a tagországok állam- és kormányfői becsvágyóbb célkitűzésekben állapodjanak meg. Hangsúlyozta, hogy ami a védelmi kiadásokat illeti, 2024-től a GDP két százalékának az új alsó határnak kell lennie.
