Az ukránok most nagyot léptek világháború kirobbantása felé
Az ukrán védelmi miniszter meg akarja változtatni a külföldi katonai bázisokról szóló törvényt. Alekszej Reznyikov szerint a lépésre azért van szükség, hogy országa de facto tagja lehessen az USA vezette blokknak. „Ukrajnának módosítania kell alkotmányát, hogy engedélyezze a NATO-bázisok elhelyezését a területén” ─ jelentette ki hétfőn Alekszej Reznyikov védelmi miniszter.
A külföldi katonai bázisok ukrán földön való elhelyezésére vonatkozó 17. cikkely szerinti tilalom elavult─ állította Reznyikov a Liga című lapban megjelent véleménycikkében.
Nyilvánvaló, hogy szükség esetén meg lehet találni azt a jogi formulát, hogy a bázist ne bázisnak, hanem egyfajta „interakciós és tapasztalatcsere-központnak” nevezzük─ írta Reznyikov.
Ezenkívül a törvényt „ki kell egészíteni” azzal a nyilatkozattal, hogy Ukrajna „önállóan választja meg a biztonságát garantáló mechanizmusokat, többek között nemzetközi szerződésekhez vagy szervezetekhez való csatlakozással”, ami Reznyikov szerint „világosabban megmutatná és normalizálná az európai és euroatlanti irányvonal eszméjét”, ahogyan az a preambulumban szerepel.
A 17. cikkely továbbá kifejezetten tiltja az ukrán hadsereg alkalmazását „az állampolgárok jogainak és szabadságjogainak korlátozására”, és tiltja „a törvényben nem előirányzott fegyveres egységek létrehozását és működtetését”. Reznyikov nem tért ki ezekre a rendelkezésekre, amelyeket Kijev 2014 óta már számtalanszor megsértett.
Reznyikov emlékeztetve olvasóit, hogy mielőtt 2021 novemberében védelmi miniszter lett, jogász volt, azt írta, hogy akkor nyilvánosan kijelentette, hogy politikai célként „a NATO-hoz való de facto csatlakozást” tűzte ki ─ és azt állította, hogy a múlt heti litvániai NATO-csúcson ezt sikerült elérni.
A „tagsági akciótervtől” való megszabadulás és a NATO-Ukrajna Tanács felállítása elindította az „átmeneti időszakot Ukrajna csatlakozását illetően” a blokkhoz ─ érvelt Reznyikov. „A hivatalos tagság partnereink konszenzuson alapuló politikai akaratának kérdése, amely nem függhet attól, hogy Ukrajna mit tesz vagy nem tesz” ─tette hozzá.
Zelenszkij ukrán elnök kezdetben támadta a NATO-t, amiért nem adott Kijevnek határidőt a csatlakozásra, illetve nem küldött hivatalos meghívót. A lépés visszájára sült el, amikor brit és amerikai tisztviselők bírálták őt, amiért nem mutatott hálát a Nyugat által nyújtott több milliárdos katonai segélyért.
Az Egyesült Államok vezette blokk csak tavaly több mint 100 milliárd dollár értékben szállított Ukrajnának fegyvereket, lőszert és felszereléseket, és odáig ment, hogy a kormány alkalmazottainak fizetését is finanszírozta. Mindeközben ragaszkodtak ahhoz, hogy ez nem teszi őket az Oroszországgal való konfliktus részesévé.
origo