Manfred Weber gátlástalanul beavatkozott a lengyel elnökválasztási kampányba
Nem ez lenne az első ilyen eset. Legutóbb az egyik szlovák pártot akart az EPP progresszív házasságra kényszeríteni.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke szerint a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság Pártja (PiS) „módszeresen építi le a jogállamot és a szabad sajtót” és ezért ellenségnek tekinti, aki ellen harcolni akar.
Ezzel az EPP elnöke durván beavatkozott az egyébként is igen feszült lengyel választási kampányba.
Nem példa nélküli az eset, Brüsszel meghosszabbított kezei Magyarországon és Olaszországban is megpróbálták saját érdekeik mentén befolyásolni a választási kampány menetét, mindezt természetesen olyan „európai értékekre” alapozva, amelyeket a nyugati liberális mainstream mindig úgy alakít, hogy legfőbb politika ellenfeleik ellen vethessék be.
A lengyel választások októberben lesznek, és a PiS legnagyobb kihívója a Donald Tusk vezette Polgári Platform (OP). Sokat elárul az OP-ról, hogy a Weber vezette EPP tagja.
Maga Tusk pedig, miután Lengyelországban megbukott kormányfőként, német hátszéllel lett az Európai Tanács elnöke, később az EPP frakcióvezetője, majd két évvel ezelőtt Brüsszel „visszaexportálta” Lengyelországba, hogy a bevándorlás-ellenes, konzervatív PiS-t kiüsse a nyeregből.
Erre is láttunk példát, például Olaszországban, ahol azonban választások nélkül sikerült egy időre beültetni Mario Draghi korábbi EKB-elnököt a kormányfői székbe.
Az EPP most Donald Tusk mellett avatkozott be a választási kampányba, ami egyébként egyáltalán nem példa nélküli. Szlovákiában a kereszténydemokrata KDH-ra fejtett ki nyomást a Néppárt, hogy közösen induljon a teljesen elhiteltenedett névleg konzervatív, valójában atlantista-progresszív Heger-féle Demokratival.
Az egyetlen célja a nyomásnak az volt, hogy valahogy megmentsék a 3 százalékon álló Demokratit, hiszen Eduard Heger kormányfőként lényegében minden brüsszeli kérésnek eleget tett, sőt, Szlovákiát is érintő stratégiai fontosságú kérdésekben előre lemondott az ország vétójogáról.
Most Weber a német ZSF televíziónak azt nyilatkozta, hogy azok a pártok, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiságot, azokat demokratikus partnernek tekinti, még akkor is, ha bizonyos értelemben versenytársakról van szó.
„Mindenki más, akik nem tartják tiszteletben (a mainstream által elképzel jogállamiságot – a szerk.), mint a német AfD, Le Pen Franciaországban vagy a PiS Lengyelországban, az ellenségeink, és nem harcolni fogunk ellenük” fogalmazott.
Nem sokat kellett várni a lengyel válaszra – írja a felvidéki Körkép.
Mateusz Morawiecki kormányfő a következőképp reagált:
„Manfred Weber, annak a pártcsaládnak a német vezetője, amelybe az OP is tartozik, vasárnap a Jog és Igazságot azok közé sorolta, aki ellen harcolni akar. Ellenségnek nevezett minket. Ez már nem az első ilyen kijelentés. Elég volt. Ha a németek nyíltan beismerik, hogy be fognak avatkozni a lengyelországi választásokba, akkor ezt tegyék szemtől szembe. Weber úr, kérem, Donald Tuskot használja eszköznek, hanem kapcsolódjon be a vitába. Azzal vádol minket, hogy megsértettük a demokratikus elveket? Mondja ezt el a többmillió lengyel polgárnak egy televíziós vitában. Meghívom önt egy vitára október 2-án.” – mondta Morawiecki.
A nyílt politikai hadüzenet egyébként már a jövő májusban esedékes EP-választásoknak szól, amelyet majd a tisztújítás követ. Manfred Weber nagyon szívesen ülne Ursula von der Leyen bizottsági elnök helyére, és 2019-ben erre azért nem volt esélye, mert a tagállamok (köztük Lengyelország és Magyarország) elutasították a „spitzenkandidat” elvet.
Ez arról szólt volna, hogy az EB elnökét a legerősebb EP-frakció adja. Ez a Néppárt volt, és a spitzenkandidattal Weber bizottsági elnök lehetett volna. Ám a tagállamok nem akarták, hogy a fajsúlyos személyi kérdéseket kisajátítsa az egyébként is tagállamok hatáskörei ellen módszeresen dolgozó európai parlamenti többség. Weber így hoppon maradt, és jött helyette Ursula von der Leyen.
vadhajtasok
