Kuleba: Ukrajna a valaha volt legrosszabb tél elé néz
Ukrajna „történelmének legnehezebb telére” készül, mivel az orosz rakétacsapások miatt nagyarányú áramkimaradásokra kell felkészülnie – jelentette ki Dmitrij Kuleba külügyminiszter. Moszkva tavaly ősszel kezdte célba venni az ukrán energetikai infrastruktúrát válaszul a krími híd bombázására.
A Die Welt című német napilapnak adott hétfői interjújában Kuleba elárulta, hogy „tucatnyi gyertyát” vásárolt, apja pedig egy teherautónyi tűzifát vett az orosz támadásokra számítva.
A miniszter megjegyezte, hogy Kijev nem bánná, ha Németország nem nagy hatótávolságú Taurus rakétákat szállítana neki, hanem inkább több légvédelmi rendszert küldene, hozzátéve, hogy Ukrajna mindent megtesz erőműveinek védelme érdekében.
Németország eddig vonakodott attól, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket szállítson Kijevnek. Olaf Scholz kancellár kifejtette, hogy nem szeretné, ha ezeket a rakétákat oroszországi célpontok ellen vetnék be. Annalena Baerbock német külügyminiszter szeptemberben a kérdést kommentálva rendkívül kifinomultnak nevezte ezeket a fegyvereket, hozzátéve, hogy „amikor mi szállítunk valamit, annak a terepen működnie kell”.
Azt a nézetet, hogy Ukrajnára nehéz tél vár, osztotta Alekszej Danilov, a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője is, aki szeptemberben azt mondta, hogy vezető ukrán tisztviselők számos alkalommal tárgyaltak a kérdésről, és hozzátette, hogy a helyi közösségeken is múlik, hogy az emberek áramot kapjanak.
Októberben German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter elismerte, hogy ha Oroszország tömeges csapásokat mér az energetikai infrastruktúrára, akkor „jelentős károkat okoz majd az elektromos hálózatban”, ami akár áramkimaradásokhoz is vezethet. Arra sürgette az embereket, hogy vásároljanak generátorokat és tegyenek más intézkedéseket az áramkimaradások esetére.
Korábban júliusban úgy becsülte, hogy az orosz támadások az összes áramtermelő létesítmény mintegy 50 százalékát megrongálták, némelyikük javíthatatlan.
Oroszország először 2022 októberében kezdett nagyszabású csapásokat mérni az ukrán energetikai infrastruktúrára, válaszul a stratégiai fontosságú krími híd elleni, általa „terrortámadásnak” nevezett incidensre. Bár ukrán tisztviselők kezdetben tagadták az érintettségüket a támadásban, idén nyáron Vaszilij Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) vezetője vállalta a felelősséget a csapásért.
Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.
NIF
