Oroszország háborús üzenetet küldött Izraelnek és Iránnak
A Kreml aggodalommal kíséri a közel-keleti feszültség eszkalációját, és Izraeltől, illetve Irántól is azt kérik, hogy kerüljék el a helyzet további romlásához vezető cselekményeket.
Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint sem Irán, sem pedig Izrael nem érdekelt a konfliktus további eszkalációjában, azonban arra kérik az összes országot, hogy tartóztassák magukat a további provokációtól, és próbálják meg a kialakult helyzetet diplomáciai úton orvosolni. Mint ismert, Izrael Szíriában április elsején lebombázta Irán konzulátusát, ennek során pedig három magas rangú katonai vezetőt, illetve négy katonai tanácsadót is megöltek. A szír külügyminiszter akkor terroristatámadásként hivatkozott az esetre, és elítélte Izraelt, miután szerinte több civil is meghalt a légi csapásban.
Irán ezt követően megtorlást ígért, azzal pedig, hogy valami készül, az Egyesült Államokat és Izraelt beleértve mindenki tisztában volt. Végül április 13-án több száz drónnal és precíziós rakétákkal mért csapást Izraelre, ezek 99 százalékát teljesen hatástalanították, nagy részüket már Jordánia felett kilőtték. Irán nem is igazán számíthatott más eredményre, inkább saját lakosait akarta biztosítani arról, hogy képes megtorló csapásra Izrael ellen. Némi sikerként könyvelhetik el, hogy a precíziós rakétákkal sikeresen mértek be célpontokat, és azt is megmutatták, hogy koordinálni képesek egy nagyobb rakétatámadást.
Teherán viszont gyorsan jelezte is, hogy részükről ezzel az ügy le van zárva, ami jól jelzi, hogy Irán nem akar – legalábbis még – háborút folytatni Izraellel. Iránon belül viszont már most érezhető egy hangos kisebbség jelenléte, akik elégedetlenek voltak az Izrael elleni rakétatámadással, hiszen az valójában semmilyen jelentős célpontot nem semmisített meg, illetve halottakkal sem járt.
Jelenleg Izraelnél a labda, a közel-keleti eszkaláció az ő kezükben van.
Úgy tűnik, hogy Netanjahu hajlandó lenne válaszcsapást intézni Irán ellen, az Egyesült Államok viszont jelezte, hogy offenzív hadműveletben nem számíthatnak az ő segítségükre, hiszen Washington sem akarja tovább rontani a helyzetet egy olyan régióban, ahonnan visszahúzódóban voltak, hogy előtérbe tudják helyezni a számukra fontosabb geopolitikai tényezőket, mint Oroszország és Kína. Az iráni támadást követően viszont úgy tűnik, hogy az amerikaiaknak nemcsak maradniuk kell, hanem még növelni is fogják a jelenlétüket.
Irán, ugyan képes lett volna sokkal nagyobb csapásra is (az általuk támogatott Hezbollah 200 ezer rakétával rendelkezik), de Teherán nem akar nyílt háborút, és azt sem akarják megkockáztatni, hogy Izrael válaszcsapásul megsemmisítse azt a katonai infrastruktúrát, amelytől az atomfegyverek kifejlesztését várták, hiszen továbbra is ezen fegyverek előállítása a legfontosabb. Hozzá kell tenni, hogy Irán már régóta támogat olyan szervezeteket és szereplőket (Hezbollah, Hamász, jemeni húszik, többek között), akik rendszeresen támadják Izraelt, illetve az Egyesült Államokat, a mostani rakétatámadás viszont példátlan abban a tekintetben, hogy az iráni kormány nyíltan felvállalta, maga vitelezte ki.
origo
