Kiderült miért vannak észak-koreai katonák Oroszországban
Több oka is van, hogy Észak-Korea úgy döntött, eleget tesz az orosz kérésnek, és négy dandárt küld az ukrajnai frontra Moszkva megsegítésére. Kim Dzsongun észak-koreai pártvezető jó üzletet csinált, mert többek között azt is vállalta, hogy részt vesz a Kreml fegyvereket modernizáló programjában. Ez utóbbi komoly feszültséget okozhat a Távol-Keleten. Kim Dzsongun azonban óvatos duhaj, mert Kínát azért nem akarja Tajvan ügyében helyzetbe hozni.
Egyáltalán nem meglepő, hogy Észak-Korea katonákat küld határain túlra, nevezetesen most Oroszországba. A koreai-háború, vagyis 1953 óta az észak-koreaiak különböző szerepekben vettek részt Vietnamban, a Közel-Keleten és Afrikában, mint katonai tanácsadók vagy mint fegyverzetfejlesztők. Említésre méltó Phenjan és Teherán együttműködése, amelyben a távol-keleti ország nukleáris technológiát adott át a perzsa államnak, cserében pedig a rakétagyártáshoz szükséges tudást kapott.
Az észak-koreai katonák oroszországi megjelenése többek között azért kapott kiemelt nemzetközi figyelmet, mert rávilágított Phenjan azon ambíciójára, hogy végső soron egy orosz–amerikai konfliktusban vegyen részt. Egy ilyen misszió azonban nem problémamentes, és a gondok már az első szakaszban is felszínre kerültek.
A BNE Intellinews beszámolója szerint a nyelvi problémák áthidalása érdekében Moszkva harminc észak-koreai katonánként egy tolmácsot és három orosz összekötő tisztet biztosított. Ez azonban nem bizonyult elégségesnek, mert egy orosz katona – egy lehallgatott telefonbeszélgetés tartalma alapján – a tolmácsok kis létszámáról panaszkodott. A hírek szerint az ebből adódó problémák sorozatos súrlódáshoz vezetnek. A USA Today jelentése szerint az orosz katonák kételkednek a két fegyveres erő sikeres integrációjában. Elsősorban azért, mert az észak-koreai egységeknél nincs megfelelő számú képzett parancsnok.
A problémák akkor kerültek az érdeklődés középpontjába, amikor Zelenszkij telefonbeszélgetést folytatott a dél-koreai elnökkel, Jun Szogjollal. Ezt követően az ukrán elnök kijelentette: a két ország kémszolgálatai a jövőben segítik egymást. A két elnök abban állapodott meg, hogy a hírszerzési együttműködés folyamatos lesz. Értesülések szerint a közeljövőben dél-koreai katonai küldöttség utazik Ukrajnába, majd pedig ukrán tisztek is ellátogatnak Szöulba. Mindennek az lesz a célja, hogy szorosabbra fűzzék a két ország hírszerzési együttműködését.
A történtek mögött komoly gazdasági megfontolások is húzódnak. A BNE Intellinews idézi Oliver Jiát, Japán és Észak-Korea kapcsolatainak kutatóját, aki szerint Phenjannak gazdasági támogatásra van szüksége, mivel a Covid–19-világjárvány rettenetesen megviselte. A mintegy 10-12 ezer észak-koreai katona Oroszországba küldése kis áldozat Kim Dzsongun számára, ha ezért elnyeri Moszkva pénzügyi támogatását.
Jia mindehhez hozzátette: ezeknek a fejleményeknek az lesz a hozadékuk, hogy megerősítik a Nyugatnak azt a meggyőződését, hogy Ukrajnának folyamatos támogatásra van szüksége, mivel Oroszország kétségtelenül megpróbál minden segítséget megszerezni saját háborús céljainak elérése érdekében. Bár végső soron nem valószínű, hogy az Oroszországot segítő észak-koreaiak lesznek azok, akik Putyinnak lehetővé tennék a mostani patthelyzetből való kilábalást.
A dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) szerint orosz haditengerészeti hajók már egy 1500 fős észak-koreai speciális alakulatot szállítottak Vlagyivosztokba. A dél-koreai sajtó arról számolt be, hogy Észak-Korea összesen mintegy 12 ezer katonát küldhet Ukrajnába, négy dandárba szervezve.
Dél-koreai szakértők konszenzusra jutottak abban a kérdésben, hogy az észak-koreai katonák nem fogják megváltoztatni a háború menetét, nemcsak a fent vázolt okok miatt, hanem azért is, mert egy ilyen háborúhoz elavult fegyvereket hoztak magukkal, valamint nincsenek harci tapasztalataik.
Phenjan valószínűleg ez utóbbiak megszerzése érdekében is döntött a kontingens Oroszországba való küldése mellett. Ha az a feltételezés bebizonyosodik, hogy Észak-Korea vállalta az orosz fegyverrendszerek modernizálását is, akkor ez már komoly geostratégiai problémákat is felvet. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a moszkvai érdekek alapján növelné a térségében az Egyesült Államokra, Japánra és Dél-Koreára gyakorolt nyomását. Leif-Eric Easley, a nemzetközi tanulmányok professzora szerint Phenjan a belátható jövőben a valamit, valamiért elv alapján feláldozza kapcsolatait az európai országokkal –, azokkal, amelyek Ukrajnát támogatják – , majd hozzátette, hogy az orosz haditechnika rendszerbe állítása egyértelműen negatívan befolyásolhatja Dél-Korea biztonságát.
Viszont Kim Dzsongun nagy taktikus. Bármennyire is komoly hasznot húz az „orosz kapcsolatból”, biztos, hogy nem fog veszélyes játszmába belemenni.
Nem fog olyat tenni (legyen szó ukrajnai, dél-koreai vagy Japán elleni fellépésről), amely elvonná a figyelmet Tajvanról, lehetővé téve Kínának, hogy az a tettek mezejére lépjen.
Magyar Hírlap
