Falba ütközik Orbán Viktor tűzszüneti javaslata
A magyar miniszterelnök ukrajnai tűzszüneti javaslata nem talált kedvező fogadtatásra Moszkvában, mert előzetes béke megállapodás híján a NATO Ukrajna további felfegyverzésére használná ki – összegezte a tényeket a Magyar Békekör tudósítója szombaton.
A Kreml leszögezte, hogy nem hagy fel Ukrajnával kapcsolatos hármas céljával, a nácitlanítással, a demilitarizálással és Ukrajna semlegességével, ezt pedig Zelenszkij és nyugati szövetségesei nem hajlandóak tudomásul venni.
Moszkva véleménye szerint Oroszország, és az Ukrajnában élő oroszok biztonsága nem lehet alku tárgya azzal a kijevi vezetéssel, amely megtagadta a minszki szerződésben vállaltak végrehajtását, háborút indított a Donbász ellen és megölt 13 ezer oroszt, ahelyett, hogy különleges státust biztosított volna Donyecknek és Luhánszknak, 2022. áprilisban békeszerződést parafált Moszkvával, majd a tűzszünetet kihasználva felrúgta, 2024. augusztusában pedig 20 km mélységben behatolt Oroszország Kurszk vidéki területeire.
A fegyvernyugváshoz előzetes béke megállapodásnak kell vezetnie, a békekötés feltételeit pedig nem Kijevben, hanem Moszkvában szabják meg a hármas cél teljesülése alapján, tekintettel a 2021. december 15-én Washington és Brüsszel elé tárt orosz biztonsági követelésekre is – szűrhető le az orosz politikai vezetés magatartásából.
Donald Trump elnökké választása miatt a NATO elbizonytalanodott, mert nem tudja, hogy Amerika új elnöke pontosan mit akar. Látja ugyan, hogy Trump elődjénél békülékenyebb hangot akar megütni az oroszokkal, de azt is sejti, hogy Oroszországnak nem az a célja, hogy befagyassza a konfliktust, kockáztatva kiújulásának veszélyét, hanem az, hogy Ukrajna ne fenyegethesse többé a biztonságát, semleges országként békében és jó viszonyban éljen Kelettel és Nyugattal.
Míg Orbán Viktor tűzszüneti ajánlatára Moszkvában vélhetően úgy tekintenek, mint aki az ökrök elé akarja fogni a szekeret, Nyugaton azoknak a körében talál kedvező fogadtatásra, akik Ukrajnát ütköző zónává szeretnék változtatni, megpróbálván elkerülni, nehogy teljesíteniük kelljen az Ukrajnánál lényegesen átfogóbb, 2021. december 15-i orosz biztonsági követeléseket.
Az, hogy Orbán Viktor fordítva ül a lovon, nem jelenti, hogy ne akarna békét. De tűzszüneti ajánlata nem pótolja az igazságos és tartós békét, mert rendre eltekint Oroszország jogos biztonsági követeléseinek teljesítésétől. Inkább Oroszország „feltartóztatására” irányul, mintsem arra, hogy a Nyugat egyenrangú partnerként kezelje Oroszországot, és tudomásul vegye, hogy biztonsághoz való jogát nem érvényesítheti Oroszország kárára.
Az viszont a magyar miniszterelnök javára írandó, hogy alapvetőnek tartja az ukrajnai politikai rendezést egy új európai biztonsági rendszer felépítése céljából.
Orbán Viktor jövőbeli békemissziójának sikere azon múlik, hogy mit ért békén. Ért-e békén egyenjogúságot, a biztonság oszthatatlanságát, ideológiai és politikai előítéletektől mentes együttműködést. Mert ha a kosár üres, mert egyoldalú a cél, az „ellenfél” feltartóztatása a régi rend védelme érdekében, akkor előfordulhat, hogy Moszkva kitér újabb fogadtatása elől, még ha értékeli is Magyarország szuverén politizálását.
A továbblépés nem a magyar miniszterelnökön múlik, hanem azon, hogy Amerika megválasztott elnöke tesz-e komoly kezdeményező lépést a kelet-nyugati kiegyezés felé.
Budapest, 2024. november 9. szombat (MB)
