Elkeseredett lépésre szánhatta el magát Kijev
Számos jel utal arra, hogy az ukránok egy nagyszabású ellentámadásra készülnek – ez a harc lesz a végső?
December folyamán egymás után jelentette be Joe Biden leköszönő amerikai elnök kormánya az ukránoknak szánt támogatásokat. A legutolsó, 1,2 milliárd dolláros támogatásról december 20-án számolt be a sajtó. Időközben a kijevi hadvezetés példátlan intézkedéseket tesz a szárazföldi erők létszámának növelésére. Vajon miért?
Az utóbbi időben olyan videók jelentek meg a közösségi médiában, amelyeken a komisszárok éjszaka betörik a házak zárját, és egyenesen az ágyból viszik el a férfiakat, közlekedési lámpáknál gázzal űzik ki őket az autójukból, és fényes nappal veréssel kényszerítik őket, hogy velük menjenek.
Híre ment annak is, hogy az ukrán haderő néhány katonáját sürgősen más beosztásba helyezték át. Sok katonát és tisztet a légi és légvédelmi erőktől irányítottak át a gyalogsághoz – így jártak egykor a luftwaffésok is…
„A légvédelmi egységek két forrása a Guardiannek elmondta, hogy a hiány a fronton annyira akuttá vált, hogy a vezérkar utasította a már megfogyatkozott légvédelmi egységeket, hogy szabadítsanak fel több embert, akiket gyalogságként küldhetnek a frontra” – írta nem rég a Guardian.
A különböző becslések szerint Kijev mintegy 30 ezer fős tartalékot készít fel egy nagyszabású ellentámadásra.
Mintha ellentmondana ennek, hogy az utóbbi hónapokban Kijev nyitottságot mutatott a tűzszünetre, igaz, olyan nyugati garanciák mellett, amelyet a Kreml biztosan nem fogadna el. Viszont ne feledjük: a kurszki betörés előtt is tárgyalásokat folytattak – utóbb már azt mondhatjuk: nyilvánvalóan azért, hogy elaltassák az oroszok figyelmét.
Egyáltalán nem elképzelhetetlen tehát, hogy azoknak van igaza, akik szerint az ukránok ellentámadást terveznek. Ha ez így van, akkor jó eséllyel ez lehet a Zelenszkij-kurzus utolsó húzása. Már a kurszki zseboffenzívánál is felhívták a figyelmet a szakértők arra, hogy az Orosz Föderáció területén bevetett emberek rendkívüli módon hiányozni fognak a kelet-ukrajnai frontról.
Mostanra viszont az oroszok addig nyomták vissza az ukránokat, hogy látható közelségbe került a kulcsfontosságú Pokrovszk ostroma.
De vajon mi lehet Kijev célja? A Kurszki területet az oroszok megerősítették, és árgus szemmel figyelik, így ott biztosan szemet szúrna a készülődés. De megpróbálkozhatnak esetleg a szomszédos Brjanszki és Belgorodi területekre is behatolni. Sok babér persze ott sem teremne nekik, ha az orosz fél tanult a múlt hibáiból, és megerősítette a határ menti területeit a veszélyeztetett irányokban.
Ezt feltehetően megtette.
Szóba jöhetett volna a herszoni irány, ám ha volt is ilyen szándék, azt Moszkva majdnem biztosan meghiúsította, amikor csapatokat dobott át a Dnyeper folyón, és támadásokat indítottak a város ellen.
Ráadásul a friss híresztelések szerint észak-koreai tisztek tűntek fel Herszon közelében, és az ukrán Telegram-csatornákon olyan felvételek is megjelentek, amelyeken észak-koreai hadianyaggal felszerelt ejtőernyősök mozognak a vasút mentén. Az oroszok tehát ezt a körzetet is megerősíthették.
A zaporizsjai frontszakasz azonban már hosszú ideje csendes. Pontosabban összecsapások nem nagyon történtek, ám a múlt hét vége óta az ukrán haderő szokatlanul heves dróntámadásokat intézett a terület fontosabb útszakaszai mentén fekvő célpontok ellen. Nem elképzelhetetlen, hogy az orosz védelem gyenge pontjait keresik, és igyekeznek a közelgő ellentámadás előtt szétzilálni az előretolt orosz állások utánpótlását.
A meg nem erősített és gyakran ellentmondásos híre szerint a zaporizsjai szektorban átszervezések, átcsoportosítások is történtek, illetve történnek ezekben a napokban. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az oroszoknak bőven volt idejük a megerősített, mélységi védelem kiépítésére. Mondjuk, tavaly a Szuruvikin-vonalnak is simán nekimentek. Meg is lett az eredménye…
Forrás: Magyar Hírlasp
