Oroszország pusztulásáról fantáziált első napján Trump
„Zelenszkij alkut akar kötni. Nem tudom, hogy Putyin akar-e. Lehet, hogy nem. Nem tudom. Meg kellene kötnie az alkut. Szerintem pusztulásba taszítja Oroszországot azzal, ha nem köt alkut. Szerintem Oroszország nagy bajba kerül” – jegyezte meg fenyegetően első rendeletei aláírása közben Donald Trump. Az új elnök szavai nem okoztak meglepetést, a hírek és a korábbi elemzések alapján a mértékadó szakértők és a politikusok is nagyjából erre számítottak. De, ha jobb nem lesz a helyzet, vajon rosszabb lehet-e?
Oroszországban nem fűztek nagy reményeket az új elnök beiktatásához, ahogy egyébként Kínában sem, hiszen nyilvánvaló volt, hogy az Egyesült Államok hegemóniájának helyreállítására és megerősítésére fog törekedni. Erről beszélt a beiktatási beszédében is: olyan naggyá akarja tenni Amerikát, hogy a világon mindenki meghajoljon az ereje és akarata előtt; le akarja uralni az energiapiacot, más országokkal akarja megfizettetni az Egyesült Államok növekedésének árát, és bármilyen eszközzel meg akarja fékezni az USA versenytársait. A Trump-i világképben Amerika az első – tehát nincs helye több pólusnak, sem olyan nemzetközi szervezeteknek, amelyek nem az amerikai érdekeket képviselik.
Az orosz elemzők ugyanakkor azon a véleményen vannak, hogy az új elnöknek és tanácsadóinak előbb-utóbb fel kell ébredniük. Ahogy a Pravda rovatvezetője, Ljubov Szyepusova fogalmazott: Trump gyenge ahhoz, hogy megmondja Oroszországnak, milyen békére van szüksége. Ráadásul szerinte az elnöksége alatt az USA tovább fog gyengülni, hiszen a bejelentett gazdasági intézkedései miatt – ahogy az első ciklusa alatt is – nőni fog az infláció, az államadósság, ráadásul az illegális migránsok kiebrudalása az országból komoly érvágást jelent majd azon ágazatok számára, amelyek a fekete munkaerő fő haszonélvezői.
Szyepusova szerint az új adminisztráció a problémák sokasodásával egyre idegesebb és agresszívebb lesz, a fenyegetések viszont leperegnek a Kremlről, és ha előbb nem, majd Dnyipropetrovszk és Harkov bevétele után leesik a tantusz a Fehér Házban is.
Georgij Osztapkovics, a Felső Közgazdasági Iskola Piackutató Központjának igazgatója a Komszomolszkaja Pravdának arról beszélt, hogy Trump érkezése várhatóan pozitív hatással lesz Oroszország külfölddel fenntartott kereskedelmi kapcsolataira. Szerinte az új elnök kereskedelmi háborút fog kirobbantani Kínával szemben, és megemeli az importvámokat, ami áttételesen azt eredményezheti, hogy Moszkva és Peking viszonya még szorosabbra fűződik gazdasági és politikai értelemben egyaránt.
Ez azért is lenne figyelemre méltó, mert Donald Trump rendszeresen bírálta az előző demokrata adminisztrációt, amiárt szerinte az az elhibázott intézkedéseivel egymásra tolta a két nagyhatalmat, és megerősítette a BRICS-et.
Dmitrij Szuszlov, a Nemzeti Kutatóegyetem egyik igazgatóhelyettese viszont egy potenciálisan Magyarország számára is rossz forgatókönyvet vázolt fel a TASZSZ-nak. E szerint a következő néhány hónapban elkerülhetetlen az Egyesült Államok részéről Oroszországra gyakorolt fokozott szankciós nyomás. Mint mondta, a Trump-adminisztráció nem fogta fel, hogy Moszkvának saját álláspontja és érdekei vannak Ukrajnával kapcsolatban, és ezek nem esnek egybe az amerikaiakéval.
Amikor erre rájönnek, Washington az orosz energiaszektort érintő újabb szankciókkal próbálkozhat nyomást gyakorolni a Kremlre. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha Donald Trump le akarja szorítani az inflációt az USA-ban, akkor csínján kell bánnia a gazdasági büntetőintézkedésekkel.
Magyar Hírlap
