Európa két végzetes lehetőség között lavíroz
Ramachandra Byrappa, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a kontinens jövője a közelmúltban bizonytalanná vált, különösen az amerikai szerep esetleges csökkenésével – írja a Mandiner.
Párizsban az európai vezetők kijelentették, hogy nélkülük nem lehet békét kötni, és fokozzák erőfeszítéseiket Ukrajna támogatására. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint azonban kérdés az, hogy Európa valóban képes-e önállóan finanszírozni és fenntartani Ukrajna védelmét.
Ramachandra Byrappa szerint „néha hatalmas szakadék tátonghat a nyilatkozatok és a valóság között”.
Kiemelte, hogy a világ, amely felé haladunk, erős és határozott országok számára készült. Európa azonban nem egy ország, ebből fakadóan nem is egy erős, integrált katonai és gazdasági hatalom. Mégis az EU többször is kijelentette: a háborút „a teljes felszabadulásig” folytatni kell. Ez a hozzáállás Byrappa szerint delegitimálja Európa tárgyalóasztalnál való részvételi igényét.
A szakértő úgy látja, hogy „Európának nincsenek eszközei arra, hogy háborús körülmények között finanszírozza Ukrajna védelmét.” Fontos szempont, hogy az európai gazdasági növekedés szinte teljesen leállt, miközben számos más kihívással is szembe kell néznie: nincs saját mesterséges intelligencia pólusa. Ebből fakadóan mélyül a digitális szakadék, új fenyegetések jelentek meg az Északi-sarkvidéken, és az Egyesült Államokkal való kapcsolat is bizonytalanná vált.
Byrappa úgy véli, hogy mind az Egyesült Államok, mind Oroszország szeretnének valamilyen szinten hosszú távú normalitást elérni a két ország közötti kapcsolatokban, mivel az orosz–kínai függőség egyiküknek sem áll érdekében.
Magyar Hírlap
