Brüsszel nyomorba döntené Európát
Európának sürgősen fel kell fegyverkeznie magát, és a tagállamoknak költségvetési mozgásteret kell biztosítani a védelmi kiadások növeléséhez – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke vasárnap az Ukrajnának nyújtott támogatásról szóló londoni csúcs után.
Ennek apropóján az Új Világ(t)rend megnézte, mit jelentene Magyarország számára, ha a jövőben a GDP 2 százaléka helyet annak 3 százalékát kellene védelmi kiadásokra fordítania, ahogy azt Brüsszel és Nyugat elvárná.
Magyarország GDP-je 2023-ban ~75 087 milliárd forint volt, és 2025-ben ~87 600 milliárd forint körül lehet a költségvetési tervek alapján. A honvédelmi büdzsé 2025-re tervezett összege ~1752,3 milliárd Forint (≈GDP 2 százalék).
Három százalékos GDP ráfordítás esetén viszont ez már ~2628 milliárd forint lenne. Vagyis az egy százalékos emelés nagyságrendileg ~876 milliárd forint plusz kiadást jelentene.
Ez az összeg bőven fedezné például a pedagógusbérek emelését, hiszen az elmúlt években az EU Helyreállítási Alapjából nagyjából 735 milliárd forint-ot különítettek el a tanárok tartós béremelésére, hogy 2025-re a pedagógus átlagfizetés elérje a diplomás átlagbér 80%-át.
Vagy éppen 27%-kal lehetne megemelni ebből a pénzből az egészségügyi ráfordításokat. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? A budapesti „szuperkórház”, a Dél-Budai Centrumkórház beruházását korábban 100–150 milliárd forintra becsülték, tehát nem csak az épülhetne meg belőle, hanem számos súlyponti kórház is.
Felújítás, korszerűsítés pedig sokkal-sokkal több kijönne belőle. De elég lenne a szakdolgozói bérek rendezésére is.
Ha pedig infrastruktúrafejlesztésre fordítjuk le: ez a plusz 1 százalék nagyságrendileg 100–200 km új autópályát jelenthetne. Ez elegendő lenne például az M8-M4 gyorsforgalmi korridor kiépítésére, vagy több regionális nagyváros (pl. Kecskemét–Békéscsaba, Zalaegerszeg–Szeged stb.) autópálya-összekötésére.
De kijönne belőle a Budapest–Belgrád vasútvonal magyar szakasza, vagy a már meglévő vonalak jelentős részének korszerűsítése.
Tehát a NATO védelmi kiadási céljának 2 százalékról 3 százalékra emelése Magyarország számára évente nagyságrendileg 800–900 milliárd forint többletkiadást jelentene, miközben Magyarországot külső ellenség emberemlékezet óta nem fenyegette.
(Nem, a románok és a szlovákok sem fenyegették Magyarországot, és nem is fogják. A világ megváltozott, tankok helyett manapság bankokkal gyarmatosít mindenki, és ha valahol mégis háború tör ki, azt olyan területekért folytatják, amely könnyen pacifikálható. Például azért, mert a támadó féllel egy nyelvet beszélők élnek a megszállni kívánt területen. A lényeg, hogy senki nem akar magának egy Afganisztánt.)
Brüsszel a mesterségesen generált háborús hisztériát az Európai Unió központosítására, az eddig mostohán tartott fegyveripari komplexum pedig a saját bevételeinek növelésére akarja felhasználni. Nyilvánvaló, hogy a fegyverkezés egyedül egy csoport, az európai polgárok érdekeit nem szolgálja.
Nem mellesleg, minek van nagyobb esélye: annak, hogy az oroszok rátámadnak a békés Európára, amely kereskedik velük? Vagy annak, hogy rátámad egy fegyverkező Európára, amely folyamatosan a harmadik világháborúról beszél, és Oroszországot fenyegeti?
Másképp fogalmazva: az oroszok elfoglalni biztosan nem akarják Európát, mert nem tudnának mit kezdeni sok millió idegennel. Azt viszont nem lehet kizárni, hogy a történelmi tapasztalatokból kiindulva nem fogják úgy érezni, hogy addig kell ledobni az atomot mondjuk Berlinre, amíg nem elég erős ahhoz, hogy ne csak védekezésre használja a támadó fegyvereit…
Bekezdesek.hu
