Dulakodás tört ki a mai tüntetésen a Lánchídon

Hirdetés

A Kossuth Lajos térre bejelentett tüntetés résztvevői végül a hídon kötöttek ki, majd este 8 órakor a tüntetők nagy része levonult, így megnyitották a Széchenyi István tér-Lánchíd-Clark Ádám tér-Alagút útvonalat

Az Alaptörvény 15. módosítása ellen tüntetett a Momentum Mozgalom hétfő délután az Országház épülete előtt. A Kossuth Lajos térre korábban bejelentett gyűlés résztevői utóbb az Akadémia utcán át a Lánchídra vonultak, ahol a budai hídfőnél álló rendőrsorfalat kezdték a demonstrálók lökdösni – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A Bécsi kapu járható – tájékoztatott a rendőrség, hozzátéve, hogy mindenki óvatosan közlekedjen.

A Kossuth téri demonstráción Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője köszönetet mondott a résztvevőknek, hogy kiállnak a szabadságért, az alapjogokért, a gyülekezés szabadságáért, azt hangsúlyozva, még nem akarnak forradalmat, hanem azt szeretnék, hogy jövőre demokratikus úton „takaríthassák el” a parlamentből a „fideszes nagyurakat”.

Úgy fogalmazott, egy szabad, szeretetteljes Magyarországért kell most kiállniuk, hangsúlyozva, „a Fidesz Alaptörvénye” rögzíti a hatalommegosztás elvét, tiltja a hatalom erőszakos megszerzését, gyakorlását és kizárólagos birtoklását, és megadja ilyen esetekben az ellenállás jogát. Ez az ellenállás folyik jelenleg is, és ez az ellenállás lesz a következő egy évben ez ellen az elnyomó hatalom ellen – jelentette ki a Momentum politikusa.

Folytatják az ellenállást, mert ahol zsarnokság van, ott ellenállás is van – tette hozzá, kiemelve, „ezt a harcot senki nem vívja meg helyettünk”.

Írjátok be a naptárba: találkozunk június 28-án, a Budapest Pride-on – jelentette ki beszéde elején Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, hozzátéve, bármilyen „turpisság” történt is ma az Országgyűlésben, megrendezik az eseményt. Arról beszélt: az Alaptörvény-módosítás nemcsak a Pride-ról, hanem a szabadságról, a méltóságról és „mindannyiunk igazságáról” szól, a szabad társadalom pedig azt jelenti, hogy a polgárok nemcsak maguk, hanem egymás szabadságáról is gondoskodnak. Vagy együtt vagyunk szabadok, vagy egyikünk sem az – jelentette ki Karácsony Gergely, megjegyezve, egy új alkotmánynak abból kell kiindulnia, hogy „mi, magyarok nem egyformák vagyunk, hanem egyenlőek”.

A főpolgármester hangsúlyozta: miközben a törvény arra való, hogy a polgárt védje a hatalomtól, a parlamentben éppen ennek ellenkezője történik, erre pedig rámehet „minden, ami nekünk fontos”, a jövőnk, az országunk és az emberi méltóságunk. Hangsúlyozta: falak helyett hidakra van szükség, most pedig az a legfontosabb, hogy az emberek megtalálják egymást, kiálljanak egymásért, és a gonoszságot az emberség, a hazugságot az igazág, a gyűlöletet a szeretet váltsa fel.

Soproni Tamás (Momentum), Terézváros polgármestere azt emelte ki: a gyülekezési jog korlátozása „a szabadságunk lényegének, magjának támadása”, az egyet nem értés jogának elvétele, és annak lehetetlenné tétele, hogy kifejezésre jusson a társadalom sokszínűsége. Mikor kellene hangosan kiállni, ha nem a gyülekezési jog elvételekor? – tette fel a kérdést a polgármester, hangsúlyozva, nem a tüntetőknek kell elnézést kérniük, hanem azoknak, akik nincsenek itt, mert a hallgatás nem bölcsesség, hanem cinkosság, amikor a hatalom a jogokat nyirbálja.

Oroszország útjára léptünk – mondta Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere, aki arról beszélt, 15 év alatt a Nemzeti Együttműködés Rendszere nagyon sok alapvető értéket, köztük rendszerváltó alapjogokat is sértett már meg súlyosan, de ma fordult elő először, hogy Alaptörvénybe betonoztak egy ilyen lépést. Hangsúlyozta: más-más jog csorbításával egyszer csak „pont ott találjuk magunkat, ahol a rendszerváltozás előtt éltünk”, ahonnan 1990-ben megérkeztünk a szabad világba, ezért azoknak, akik „kalandvágyból Magyarországon maradtunk”, nincs más választásuk, mint a kiállás az értékek mellett. Mint mondta, lehet, hogy a Pride betiltása elsősorban politikai csapdaállítás, de akkor ezt nem átugrani kell csukott szemmel, „hanem megfordítani, és belekergetni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét”, hozzátéve, nemcsak elvtelenség, de hibás, rossz stratégia a megfutamodás. Ezt a meccset az ellenzéknek nem megúsznia, hanem kihasználnia és megnyernie kell – jelentette ki, megjegyezve, ebben a harcban „van tisztán kivehető jó és rossz oldal”.

Kiemelte, az Orbán Viktor utáni Magyarország központi értékeivé kell tenni a kisebbségi jogokat, a szabadságjogok védelmét és kiterjesztését, és most azért kell kiállni, hogy „ezekről véletlenül se feledkezzék meg az új hatalom”. A demonstrációt megelőző, délután három órára meghirdetett blokád kezdetén az Országház északi oldalán gyülekeztek az emberek, majd az aktivisták és a Momentum-frakció tagjai indultak meg a Parlament garázsának Duna-part felőli – rendőrsorfallal már elzárt – bejáratához, ahol előbb elállták az utat, majd leültek arra. Nem sokkal később rendőrök szorították ki az útról az ott állókat, majd egyenként elvitték az addigra kezüket, lábukat gyorskötözővel egymáshoz rögzítő demonstrálókat.

Kevéssel este hat óra után a tüntetők a Sándor-palotához indultak.

Rendőrsorfal és rendőrautók torlaszolták el a tüntetők Budára vezető útját a Lánchíd budai hídfőjénél. A demonstrálók megpróbálták áttörni a rendőrsorfalat, néhányuknak ez sikerült, ők elindultak a Várba azzal a felkiáltással, hogy „ott találkozunk”.

A Király lépcső előtt a rendőrök feltartóztatták a Várba igyekvőket.

Este 8 órakor megnyitották a Széchenyi István tér–Lánchíd–Clark Ádám tér–Alagút útvonalat – közölték a BKK Info Facebook-oldalon.

Nem sokkal este nyolc előtt a Lánchídon is megindult a járműforgalom, a tájékoztatás szerint a 105-ös, a 210-es, az e210-es és a 178-as autóbusz ismét az eredeti útvonalán közlekedik, a 16-os autóbusz azonban még nem jár a Szentháromság tér és a Clark Ádám tér között. Korábban demonstráció miatt nem közlekedtek a Lánchídon át járó buszok.

A tüntetők túlnyomó része elhagyta a helyszínt.

Magyar Hírlap

Hirdetés