Egy pillanatra megremegett Izrael egyik legnagyobb támogatója, aztán jött a fordulat

Németország Izrael egyik leghatározottabb és legkitartóbb támogatója, a hosszúra nyúló gázai háború miatt azonban egyre több kritika érte a zsidó államot német politikusok részéről, végül maga Friedrich Merz kancellár is kénytelen volt megszólalni. Különösen kényessé vált az Izraelnek nyújtott német fegyverszállítások ügye, és már a kormányból is elhangzottak olyan hangok, hogy a gázai helyzet miatt fel kellene ezeket függeszteni. Úgy tűnik azonban, hogy az Iránnal kirobbant háború ismét megszilárdította Németország elkötelezettségét a zsidó állam felé.

Angela Merkel volt német kancellár 2008-ban az izraeli Knesszetben elmondott beszédében Izrael biztonságát a német „államrezon” (Staatsräson) részének nevezte. Merkel ezzel a Német Szövetségi Köztársaság és Izrael Állam közötti különleges kapcsolatra utalt, amely a holokausztból ered: a második világháború utáni (Nyugat-)Németország számára a hitleri Németország zsidók ellen elkövetett népirtása miatt Izrael léte és biztonsága döntő külpolitikai kérdés. Az Egyesült Államok mellett Németország az az ország, amelyben szinte teljesen pártok felett áll az Izrael iránti szimpátia; Németország az az ország, amelyre a zsidó állam majdnem minden körülmények között számíthat.

Ez a különleges kapcsolat azonban az elmúlt hetekben némi törést szenvedett, méghozzá a gázai háború miatt. A Gázai övezetben zajló pusztítás, a Gázában élő palesztinok kilátástalan helyzete, az izraeli művelettel és a helyi lakossággal kapcsolatos bánásmóddal szemben felvetődő emberi jogi kérdések Izrael barátai számára is egyre nehezebbé teszik a jelenlegi izraeli vezetés palesztinpolitikájával kapcsolatos azonosulást.

Friedrich Merz kancellár egy május 26-án tartott fórumon így nyilatkozott:

Őszintén szólva már nem értem, mi az izraeli hadsereg célja a Gázai övezetben. A civil lakosságnak ilyen szenvedést okozni, ahogyan az az utóbbi napokban egyre gyakrabban történt, többé nem igazolható a Hamász-terrorizmus elleni küzdelemmel.

Hozzátette, Németországnak minden más országnál jobban tartózkodnia kell attól, hogy nyíltan tanácsokat adjon Izraelnek, de amikor a nemzetközi jog megsértéséről van szó, a kancellárnak mondania kell valamit.

Merz szavai szokatlanok voltak egy német kancellártól, hiszen Berlin mindig óvakodott attól, hogy bármilyen kritikát is mondjon Izraellel szemben. A zsidó állam meglehetősen visszafogottan reagált Merz kritikájára.

Ha Friedrich Merz bírálja Izraelt, nagyon odafigyelünk, mert ő a barátunk

– mondta Ron Prosor, Izrael berlini nagykövete.

Németországban hagyományosan a jobboldali pártok Izrael-pártibbak, míg minél baloldalibb egy párt, úgy csökken az Izrael iránti szimpátia. Ennek ellenére azok a pártok, amelyek valaha kormányon voltak Németországban (CDU/CSU, SPD, Zöldek, FDP), teljesen egyetértenek Izrael támogatásában. A jelenlegi parlamenti erők közül egyedül a szélsőbaloldali Die Linke (Baloldal) kritikus Izraellel szemben, ahogy ez általában is jellemző az európai radikális baloldali pártokra.

A konzervatív CDU-ból és CSU-ból, illetve a szociáldemokrata SPD-ből álló kormányban az SPD az, amely már Merz előtt is kritikusan nyilatkozott meg az izraeli hadsereg gázai tevékenységéről, sőt az is fölvetődött a párt berkeiben, hogy fel kellene függeszteni a német fegyverszállításokat Izrael számára.

A német fegyverek nem használhatók humanitárius katasztrófák terjesztésére és a nemzetközi jog megsértésére. Ezért felszólítjuk Netanjahu kormányát, hogy egyezzen bele a tűzszünetbe és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz

– nyilatkozta például az SPD külpolitikai szóvivője, Adis Ahmetovic.

Johann Wadephul, az egyébként CDU-s külügyminiszter május végén maga is belengette, hogy Berlin egy olyan vizsgálathoz kötné a további fegyverszállításokat, amely arra keresné a választ, hogy mennyire egyeztethetők össze a nemzetközi joggal a Gázai övezetben zajló események. A kisebbik uniópárttól, a bajor CSU-tól azonban rögtön heves kritika érte Wadephul kijelentését, így a kérdés le is került a napirendről. Gideon Saar izraeli külügyminiszter berlini látogatásán Wadephul már azt ígérte, Németország továbbra is fegyverekkel segíti Izraelt. A német diplomácia vezetője emellett kizárta, hogy a belátható időben önálló államként ismernék el Palesztinát.

Ami az Izraelnek adott német fegyvereket illeti, széles a skála. Német gyártmányú tengeralattjárók és korvettek is állnak izraeli szolgálatban, de a német hadiipar termel sebességváltókat és lövegcsöveket egyes izraeli harckocsikba, emellett lőszereket és elektronikai eszközöket is szállítanak Izraelbe. A tavalyi évben a német kormány összesen 161 millió euró értékben hagyott jóvá fegyverszállításokat Izraelnek, ezzel a zsidó állam a tizedik a német fegyverexport célországainak listáján.

A német lakosság körében azonban korántsem egyöntetű Izrael katonai segítésének támogatása.

Egy júniusi felmérés szerint a németek 73 százaléka szorosabb ellenőrzést szeretne a zsidó államba szánt német fegyverszállítmányok felett, ezen belül 30 százalék egyenesen a teljes tilalom mellett áll. (Utóbbit egyébként a német parlamenti pártok közül egyedül a 10 százalékos Die Linke támogatja.)

A közvélemény-kutatásból más érdekességek is kiderülnek, amelyek azt mutatják, hogy a német lakosság nem osztja a német nagypolitika erős Izrael-pártiságát. Merz Izraelt bíráló kijelentésével például a megkérdezettek háromnegyede értett egyet, 55 százaléknyian pedig azt mondták, hogy Németországnak nincs a holokauszt miatt különleges felelőssége Izrael védelméért. Mindössze 13 százaléknyian mondták azt, hogy Németországnak feltétel nélkül a zsidó állam mellett kell állnia a közel-keleti konfliktusban, míg 74 százalék szerint nem. 63 százalék szerint az izraeli katonai válasz Gázában túl messzire ment, 73 százalék szerint pedig az izraeli hadsereg akciói nem igazolhatók.

A június 13-án kitört izraeli–iráni háború, úgy tűnik, ad acta tette a Németország Izrael-pártiságával kapcsolatos kérdéseket, és Berlin a konfliktusban egyértelműen a zsidó állam mellé állt.

A támadás reggelén Merz nyilatkozatot tett közzé, amelyben azt írta: Megerősítjük, hogy Izraelnek joga van megvédenie létét és polgárai biztonságát.

A kancellár a nyilatkozatban elmondta, beszélt telefonon Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, illetve emlékeztetett, hogy a német kormány évek óta folyamatosan kifejezi aggodalmát az iráni atomprogrammal szemben. Németország egyébként az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal együtt állandó résztvevője volt az iráni atomalkuról folytatott tárgyalásoknak.

Németország vasárnap azt is bejelentette, megerősítik a Németországban található izraeli és zsidó épületek védelmét egy esetleges iráni terrortámadástól tartva.

Merznek a háborúval kapcsolatos álláspontját osztja az SPD is: Rolf Mützenich, a szociáldemokraták külpolitikai szakértője Merzcel egybehangzóan úgy nyilatkozott, Izraelnek joga van az önvédelemre. Egyedül a Die Linke társelnöke, Jan van Aken énekelt ki a kórusból, mondván, az Izrael által kezdett támadás a nemzetközi jog megsértése, ami nem igazolható az önvédelem jogával. Eközben Boris Pistorius szociáldemokrata védelmi miniszter kijelentette: Németország aktív módon nem fog részt venni az izraeli–iráni konfliktusban.

Teherán maga egyébként úgy érezte, reagálnia kell Németországnak a konfliktussal kapcsolatos álláspontjára, és jobb híján a XX. századi történelemmel támadta be Berlint. Az iráni külügyi szóvivő szerint Németország két világháborút is kirobbantott, miközben Irán annak idején Hitler elől menekülő zsidókat bújtatott, így akik „folyamatosan a történelem rossz oldalán álltak, azoknak csöndben kell most maradniuk”. A szóvivő azt természetesen nem említette meg, hogy Németország éppen azért támogatja Izraelt, mert kompenzálni akar a múltban elkövetett bűneiért.

Portfolio