Ursula von der Leyen saját tengert szerezne az Európai Uniónak
További diverzifikációs lépésekre készül az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen, aki ezúttal több tagállam támogatásával helyezte kilátásba a Földközi-tenger déli és keleti partján fekvő országokat. A mediterrán-térségben megújított egyezményekkel olyan paktum jöhet létre, amely hosszú távon átalakíthatja egy sor állam értékláncban betöltött szerepét, és így az ott élők számára is komoly életminőségjavulással kecsegtet.
Egyre több uniós tagállam szorgalmazza, hogy a hamarosan bemutatásra kerülő mediterrán stratégiai megállapodás keretében csökkentsék a kereskedelmi akadályokat egyes észak-afrikai és közel-keleti államokkal, valamint ösztönözzék az EU egységes piaci szabályaihoz való igazodásukat – derül ki az Euronews által látott integrációs tervezetből.
Miközben Ursula von der Leyen már tavaly elkezdte felszántani a globális Dél jelentősebb szereplőit, addig áprilisra már viszonylag kiforrott elképzelések születtek arról, hogyan is lehetne szorosabbra fonni a gazdasági integrációt a Földközi-tenger országaival, hogy ezzel is csökkentsék a Trump vámpolitikája által generált bizonytalanságokat.
A kezdeményezés különösen fontos az EU számára az Oroszországtól, Kínától és most már az USA-tól is való kereskedelmi függőség feloldásához, amelyet az Európai Bizottság fokozott prioritásként kezel az amerikai elnök beiktatása óta.
A paktumot várhatóan meglévő és új kétoldalú megállapodások kombinációjából lehetne létrehozni, az EU és a kiválasztott mediterrán országok között, feltehetően úgy, hogy az sajátos szabályozásokat hozna stratégiailag érzékenyebb ágazatok esetében. Ennek megfelelően közvetlenül érintett lehet
- Algéria,
- Egyiptom,
- Izrael,
- Jordánia,
- Libanon,
- Líbia,
- Marokkó,
- Palesztina,
- Tunézia
- és Szíria,
de a konzultációk során figyelembe veszik a Perzsa-Öböl államainak (pl.: Bahrein, Katar, Szaud-Arábia, Egyesült Arab Emírségek) és Törökország szempontjait is, elismerve stratégiai érdekeiket és befolyásukat a régióban.
Bár azt nem részletezik konkrétan mely országok, de elvileg számos uniós tagállam javasolja a meglévő megállapodások korszerűsítését és a kereskedelmi akadályok megszüntetését, valamint
az uniós belső piachoz való igazodást olyan területeken, mint a digitális gazdaság, az energia, a környezetvédelem és a munkajogi normák.
Ez nem az első kísérlet a mediterrán országokkal való kereskedelmi integrációra. 1995-ben az úgynevezett „Barcelonai Nyilatkozat” keretében a partnerek megállapodtak egy Euro-Mediterrán Szabadkereskedelmi Térség létrehozásáról, ez azonban soha nem valósult meg.
Az EU már most is rendelkezik néhány preferenciális kereskedelmi megállapodással a mediterrán országokkal a Pán-euromediterrán Preferenciális Származási Szabályok (PEM) keretében, de ez messze elmaradt az itt kiaknázható lehetőségektől.
Hosszabb távon különösen fontos lehet a munkajogi normák említése, hiszen még ha komoly elvárásokat is támasztanak, a helyi bérek jelentősen nyomottak maradnának, feltehetően
még így is jelentősen elmaradhatnak attól, amit egy kínai gyári munkás keres.
A dokumentum szerint a partnerországok komoly érdeklődést mutatnak az új egyezmény iránt, és nyitottak mind a szabályozási harmonizációra, mind a helyi termelők támogatására.
A javaslatok között szerepel a határokon átnyúló agrár-ipari értékláncok fejlesztése, a vámrendszerek korszerűsítése, a zöldcímkézési exportrendszerek bevezetése, de a digitális szabályozások kiterjesztése, valamint a helyi politikai vezetések támogatása abban, hogy polgáraik felé is digitalizálják szolgáltatásaikat.
A dokumentum külön kiemeli, hogy a partnerországok prioritásként kezelik az EU tiszta energiára és környezetvédelemre vonatkozó normák átvételét, ami azért is fontos, mert az unió korábban több kritikát is kapott arról, hogy előszeretettel szervezi határain kívülre az összes olyan tevékenységet, amelyek bár szükségesek, alapvetően hátráltatják a szövetség klímasemlegességi céljait.
Előzetes várakozások szerint a Bizottság október közepén prezentálhatja a Mediterrán-paktum tervezetét, amely komoly mérföldkő lehet a legtöbb érintett ország modernizálásában, ezzel egyfajta szimbiózist kialakítva eddig többnyire elhanyagolt szereplőkkel.
Portfolio
