Migrációs kétségbeesés: már a tálibokkal tárgyal Európa
Az európai kormányok egyre nagyobb nyomás alatt állnak, hogy visszaküldjék a kontinensre érkezett afgán menedékkérőket és bevándorlókat. Ez a kényszerhelyzet azonban lehetőséget teremtett a tálibok számára, akik 2021 óta irányítják vaskézzel Afganisztánt, hogy elkezdjenek kitörni a nemzetközi elszigeteltségből – hívta fel a figyelmet a Financial Times.
Németország, Svájc és Ausztria az elmúlt hónapokban közvetlen tárgyalásokat folytattak a tálib hatóságokkal, sőt, több kabuli delegáció Európába is ellátogatott. A német kormány például két tálib konzuli tisztviselőnek adott engedélyt a munkára, és idén nyáron már deportáltak is elítélt afgán állampolgárokat – a szerint tervek pedig fognak is még. Hasonló lépéseket tettek Svájcban és Ausztriában is: a tálib képviselők részt vettek a kitoloncolásra várók azonosításában, és logisztikai egyeztetések is zajlottak.
A talibán képes volt kihasználni „Európa kétségbeesését” arra, hogy kitoloncolási alkukat kössön
– értékelte a helyzetet Ibraheem Bahiss, a kabuli székhelyű Nemzetközi Válságcsoport vezető elemzője.
A diplomáciai kapcsolatfelvétel jelentős változást jelent az európai kormányok viselkedésében, akik korábban rendre a tálibok nemzetközi elszigetelése mellett foglaltak állást a lányok oktatásból való kirekesztése és a politikai ellenfeleikkel, illetve kisebbségekkel szembeni bánásmódjuk miatt.
A közvéleménykutatásokban vezető Reform UK az előző hónapban már azt javasolta, hogy fizessenek az afgánoknak, hogy vegyék vissza a migránsokat. A brit statisztikák szerint az év első felében az angol csatornán kis hajókban átkelők nagyjából 15 százaléka származott az országból.
A tálibok nemzetközi médiának nyilatkozó szóvivője, Suhail Shaheen hangsúlyozta, hogy nagyon szívesen dolgoznak ki mechanizmusokat az afgánok hazatérésének támogatására – amiért cserébe természetesen a pénzügyi segítséget sem vetik meg.
A visszatelepítés humanitárius kérdés, ezért örömmel fogadunk minden olyan gazdasági támogatást, amely a kitoloncolással jár.
Irán keleti szomszédjának valóban jól jönnének a források. Egyszerre küzd a külföldi segélyek visszavágásának hatásával, nagyon súlyos szegénységgel, továbbá egy sor természeti katasztrófával.
A kormányok azzal érvelnek, hogy ezek „technikai és operatív” kapcsolatfelvételek, nem politikai elismerések, ráadásul a kitoloncolások hozzájárulnak Európa biztonságához. „Ausztria szorosan együttműködik Németországgal, Svájccal és más európai, valamint régiós partnerekkel ebben a kérdésben” – írta az ügyről az osztrák belügyminisztérium egy közleményében.
Közös célunk, hogy lehetővé tegyük különösen az elítélt bűnözők visszatérését, akiknek nincsen joguk Európában tartózkodni.
Ugyanakkor a kritikusok szerint a folyamat a tálib vezetés fokozatos normalizálásához vezethet. Németországban például zöldpárti és szociáldemokrata politikusok figyelmeztettek arra, hogy szerintük így a kormány „egy terrorrezsimet legitimál”
portfolio.hu
