Babiš: kifogyott az államkassza-nemet mond Ukrajna további finanszírozására
Újabb törésvonal rajzolódik ki az Európai Unión belül az Ukrajna finanszírozása körüli vitákban. Andrej Babiš cseh miniszterelnök nyíltan kijelentette: Csehország már nem képes további pénzügyi támogatást nyújtani Ukrajnának az állami költségvetésből, mert az ország saját alapvető kiadásai kerültek veszélybe.
Babiš egy interjúban reagált arra, miért nem vállalt garanciát Csehország az Európai Unió által tervezett, Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelre. Bár Prága hivatalosan támogatta az uniós döntést, a konkrét pénzügyi felelősségvállalást már túl kockázatosnak tartja.
A cseh kormányfő szerint egy ilyen garancia valójában rejtett államadósságot jelentene, mivel szinte biztos, hogy Ukrajna nem tudná visszafizetni az összeget.
A miniszterelnök élesen fogalmazott: miközben Csehországban nincs elég forrás iskolai konyhai dolgozókra vagy betegápolókra, addig elvárásként jelenik meg, hogy az ország újabb milliárdokat biztosítson Ukrajnának.
Számításai szerint Ukrajna eddig mintegy 187 milliárd euró támogatást kapott, amelyhez az új uniós költségvetési ciklusban további 100 milliárd euró társulna, valamint a most tervezett 90 milliárd eurós hitel. Ez összesen közel 377 milliárd eurót jelent.
Eközben Csehország évente 60–62 milliárd cseh koronát fizet be az Európai Unió költségvetésébe, vagyis közvetetten már most is részt vesz Ukrajna támogatásában.
A decemberi brüsszeli csúcstalálkozón az uniós vezetők ideiglenesen elálltak az orosz állami vagyon lefoglalásától, ugyanakkor megszavazták az Ukrajnának nyújtandó hitelcsomagot. A hitel biztosításában Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vesz részt.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a döntés hosszú távú terheit azok a generációk fogják viselni, akik nem vettek részt a döntéshozatalban, mivel Ukrajna várhatóan nem tudja visszafizetni az összeget.
A vita jól mutatja az EU–Ukrajna kapcsolatok egyre élesebb belső ellentmondásait.
Csehország korábban aktív szerepet vállalt az Ukrajnának szánt lőszerek beszerzésében. A kezdeményezés keretében 2024-ben mintegy 1,5 millió, 2025-ben pedig további 300 ezer tüzérségi lövedék jutott el az ukrán hadsereghez, főként holland és dán együttműködéssel.
Mindez jelentős terhet rótt a cseh költségvetésre, miközben az ország saját védelmi kiadásai is folyamatosan növekednek.
A cseh kormány korábban döntött 24 darab amerikai F–35 vadászgép beszerzéséről, amelyek 2035-re váltják le a jelenleg használt Gripen flottát.
A teljes program költsége megközelíti a 150 milliárd cseh koronát, amely tartalmazza a repülőgépeket, a kiképzést, a fegyverzetet, valamint a szükséges infrastruktúra-fejlesztéseket is.
Babiš kijelentése egyértelmű jelzés: egyre több uniós tagállam helyezi előtérbe a belső gazdasági és szociális problémákat az Ukrajnának nyújtott korlátlan támogatással szemben.
A kérdés már nem az, hogy támogatják-e Ukrajnát, hanem az, hogy meddig és milyen áron. Az elkövetkező hónapokban ez a vita meghatározó lehet az európai politika jövője szempontjából.
Forrás: RIA Novosti nyomán
