Súlyos kéréssel fordult Donald Trump a keleti szuperhatalomhoz
Donald Trump amerikai elnök hétfőn bejelentette, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna.
„Azt kértük, hogy nagyjából egy hónappal toljuk ki az időpontot” – mondta Trump a Fehér Házban újságíróknak. A washingtoni kínai nagykövetség nem reagált azonnal a megkeresésre. A halasztás rávilágít arra, hogy az iráni konfliktus mennyire felborította Trump külpolitikai napirendjét. A közel-keleti válság ráadásul a kereskedelmi viták és a tajvani kérdés mellett újabb feszültségforrást jelent Washington és Peking között – írja a Reuters.
Trump több országot, köztük Kínát is felszólította, hogy segítsenek a Hormuzi-szoroson áthaladó hajók biztonságos közlekedésének fenntartásában. Ezen a tengerszoroson halad át naponta a világ kőolajforgalmának egyötöde. Irán az amerikai-izraeli támadásokra válaszul a szoroson áthaladó hajók megtámadásával fenyegetőzött, miközben a saját tengeri forgalma szinte zavartalanul működik. Az amerikai segítségkérést eddig a legtöbb ország visszautasította. Kína, amely 2026 első két hónapjában napi mintegy 12 millió hordó olajat importált – ezzel világelső a felhasználók között –, szintén nem válaszolt érdemben a felkérésre. Érdemes megjegyezni, hogy az iráni kőolajexport jelentős része éppen Kínába irányul.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn hangsúlyozta, hogy a halasztás oka kizárólag a hadműveletek koordinálása. A döntés nem a tengerszoros biztosításával vagy a kereskedelmi nézeteltérésekkel kapcsolatos vitákra vezethető vissza. „Az elnök Washingtonban kíván maradni a háborús erőfeszítések irányítása érdekében. Egy ilyen időszakban a külföldi utazás nem feltétlenül szerencsés” – fogalmazott Bessent.
A csúcstalálkozó előkészítése a halasztás ellenére is folytatódik. Bessent hétfőn Párizsban tárgyalt Ho Li-feng kínai miniszterelnök-helyettessel, hogy előkészítsék a kereskedelmi és egyéb megállapodásokat a tervezett Trump–Hszi-találkozóra. A tárgyalások során a kínai fél nyitottságot mutatott további amerikai mezőgazdasági termékek – többek között baromfi, marhahús, valamint a szójababon túli egyéb szántóföldi növények – felvásárlására. Szó esett továbbá a Kína által nagyrészt uralt ritkaföldfémpiac kérdéséről, valamint a két ország közötti kereskedelem és a befektetések kezelésének új, lehetséges megközelítéseiről is.
Lin Csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője a hétvégi nyilatkozatokra reagálva kijelentette, hogy az államfői szintű diplomácia pótolhatatlan szerepet játszik a kínai-amerikai kapcsolatok stratégiai irányításában. Hozzátette, hogy a két fél folyamatosan egyeztet az utazás részleteiről.
Portfolio
