Mindent elkövetnek, hogy elsikálják a legnagyobb ukrán korrupciós botrányt
Feltűnően nagy a csend Zelenszkij kebelbarátja Ukrajna legkeresettebb bűnözője Timur Mindics körül – belföldön és a kiadatási kérelemmel kapcsolatban Izraelben is. Az ukrán korrupció a legmagasabb szintekig ér el, kiderült, hogy Zelenszkij apósa is belekeveredett az ügybe.
Feltűnően csend van Ukrajnában a Mindics-gate néven elhíresült, Zelenszkij elnök közvetlen környezetét – talán még az elnököt is – érintő ügyben, amely jól mutatja, hogy az ukrán korrupció milyen mélyen áthatja a társadalmat. A hivatalos ügyiratokban Midász néven futó ügyben szinte nincs mozgás. Nem tudni sokat az útlevele segítségével Izraelbe menekült Mindicsről sem. Él-e, létezik-e még és ha igen mit csinál? Kiadatási kérelme körül is vészjósló csend honol.
A felszín alatt viszont forrnak az indulatok. Még a korábban egyértelműen Zelenszkij-párti médiumok is kezdenek kritikusan fogalmazni. Erre jó példa a Dzerkalo Tizsen ukrán, orosz, angol nyelven kiadott napilap, amelynek kritikus tollú belpolitikai szerkesztője, Inna Vedernyikova lázító hangú, a vezetésen dolgokat számonkérő, kitűnő stílusú-tartalmú cikke komoly figyelmeztetés lehet Ukrajna vezetésének kritikátlan dicsérői, az országot a „demokrácia példájának” hazudói számára.
Hasonlóan zűrzavarosak a Mindics ellen kiadott kijevi kiadatási kérelem részletei is. Amint komolyra fordultak a dolgok, Zelenszkij keményen lepattintotta magáról Mingyicset.
Egy elnöknek nincsenek barátai
– fogalmazta meg Mingyics számára az elbocsátó szép üzenetet.
Alekszand Abakumov, a NABU, az ukrán korrupcióellenes hivatalban a Mingyics elleni korrupciós eljárás főnyomozója azt állítja, hogy a Mingyics bűnösségét az energiaügyi korrupcióban hivatott Midász fedőnevű ügy kivizsgálása is áll. Mint a Kyiv Independent megjegyzi, Izraelből a kiadatási eljárások rendkívül bonyolultak, nehézkesek és így kevés az esély a gyanúsított személy – ha izraeli állampolgár – kiadatására.
Tavaly nyáron már volt egy kísérlet a Mingyics-gate elsikálására. Még korábban kiderült, hogy Zelenszkij elnök apósa, az ex-miniszter és az ukrán energia-csúcsvállalat a Naftohaz elnök-vezérigazgatója, Alekszej Csernisov is belekeveredett a korrupciós ügyekbe.
„Felsőbb jelzésre” mondták akkor a Bankovaján, az ukrán kulcsminisztériumok, a sziloviki szervezetek központi utcájában és lényegében betiltották a két korrupcióval harcoló ukrán kormányszervezetet, a SAP-ot és a nálánál fontosabb szerepű NABU-t. Aztán a nyugati pártfogók körében a betiltás nyomán keletkezett nagy negatív hullámtól megrémülve, visszacsinálták az egészet. Ma, tudomásunk szerint mindkét szervezet működik.
Zelenszkij felajánlotta az érdekelteknek, hogy segít feloldani a Hormuzi-szoros lezárása körüli problémákat, jelentette az ukrán elnök saját Telegram-csatornáján.
Ez idő szerint nem látok a nemzetközi porondon olyan országot, amely egymaga képes lenne megnyitni a szorost – húzta alá önbizalmat nem nélkülöző megjegyzésében az ukrán elnök.
Jelzést küldtünk az Egyesült Államoknak és a közel-keleti országoknak, hogy Ukrajna nyitott a kérdés megvitatására – tette hozzá Zelenszkij. Utalt Ukrajna tapasztalataira, amelyeket akkor szerzett, amikor Oroszország lezárta az úgynevezett gabonafolyosót, hogy megfossza az ukránokat az élelmiszertől és más árucikkektől. A helyzet most hasonló, csak energiáról (energiahordozókról) van szó, pontosított Ukrajna elnöke.
Zelenszkij felajánlkozása a Hormuz-probléma megoldására mindeddig nemzetközi visszhang nélkül maradt, jegyzi meg a mezha.net, amely amúgy támogatja a kijevi vezetést.
Ukrajna körül tovább sűrűsödnek a zűrzavarosság áthatolhatatlan felhői. Nem tudni pontosan, az a 80 millió euró, amelyet Ursula von der Leyen utasítására fegyverzetpótló gyorssegélyként átutaltak Ukrajnának, honnan származott.
- Egyes források szerint a Nyugaton zárolt oroszországi állami tartalékok kamataiból képződött összeg.
- Mások úgy vélik, hogy felrúgva az eddigi óvatosságot, az oroszországi ellencsapásoktól való félelmet, közvetlenül az alaptőkéhez, Moszkva zárolt vagyonához nyúltak hozzá.
A Kyiv Independent Kaja Kallasra, az EU kül- és biztonságpolitikai vezetőjére hivatkozva azt írja, hogy csak a lefoglalt oroszországi vagyon kamataihoz nyúltak. A nyolcvan milliós „gyorssegély” ugynakkor csak aprópénz ahhoz az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós „EU-hitelhez” képest, amelynek a folyósítását néhány kelet-közép-európai EU-tagállam, köztük Magyarország, blokkolja.
Kelet-Közép-Európa Ukrajna, a háború kérdésében erősen megosztó vélemény-alkotói közül említést érdemel Kaja Kallas, (Észtország egykori miniszterelnöke, Siim Kallas rendszerváltó észt politikus lánya), akit a meghatározó fontosságú, Berlinben megjelenő német külpolitikai negyedévenkénti folyóirat, az Internationale Quarterly (DGAP) „keményen fogalmazónak” (tough talker) minősít. A német külpolitikai folyóirat angol nyelvű legújabb számának vezető anyagát, aláírt vezércikkét a főszerkesztő, Henning Hoff jegyzi, jelezve a téma fontosságát és utalva a változás szükségességére.
Kaja Kallas erősen elkötelezte magát a Zelenszkij-féle irányvonal mellett, ahonnan most már meglehetősen nehéz lesz visszakozni.
Akárcsak kevésbé magasra kapaszkodott „dinasztiatársának”, az egykori litván külügyminiszternek Gabrielius Landsbergisnek, a hasonló nevű rendszerváltó Vytautas Landsbergis (a Sayudis első „legális” vezetője) unokájának, aki -, bár Ukrajna vezetése mellé áll – nem annyira „keményvonalas”, mint a Kallas-dinasztiát továbbvivő Kaja.
világgazdaság
