A NATO kihúzta a gyufát Donald Trumpnál
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump egy feszült hangulatú, zárt ajtók mögött tartott washingtoni találkozón adott hangot elégedetlenségének a NATO-szövetségesekkel szemben, különösen amiatt, hogy több európai ország nem támogatta az Irán elleni amerikai–izraeli fellépést – számolt be a Politico.
A Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott egyeztetés eredetileg rutinszerű látogatásnak indult, ám gyorsan válságkezelő megbeszéléssé alakult, miután Donald Trump korábban többször is kilépéssel fenyegette meg a szövetséget.
A tárgyalásról tájékoztatott európai források szerint az amerikai elnök gyakorlatilag „levezette a feszültséget”, és élesen bírálta Európát, amiért nem vett részt az Irán elleni műveletekben. Egy tisztviselő szerint „borzasztó volt” a találkozó, és
„a beszélgetés nem volt más, mint sértések áradata”,
miközben Donald Trump „láthatóan szinte bármivel fenyegetőzött”. Bár konkrét lépéseket nem részletezett, jelezte, hogy megtorló intézkedéseket is fontolgat.
A jelenlévőkben az a benyomás alakult ki, hogy Washington konkrét lépéseket várna el a szövetségesektől, különösen a Hormuzi-szoros mielőbbi újranyitása érdekében. Ezzel szemben a Fehér Ház hivatalosan azt közölte, hogy Trump „nem támasztott követeléseket”, és jelenleg „semmi elvárása nincs a NATO-val szemben”, noha szerinte az európai országok jobban profitálnak a térség stabilitásából, mint az Egyesült Államok.
A találkozót követően az amerikai elnök nyilvánosan is bírálta a szövetséget, és a Truth Socialön élesen fogalmazott:
A NATO nem volt ott, amikor szükségünk volt rájuk, és nem lesznek ott akkor sem, ha újra szükségünk lesz rájuk. Emlékezzetek Grönlandra, arra a hatalmas, rosszul kormányzott jégtömbre!!!
Egy másik bejegyzésében hozzátette, hogy „senki sem ért semmit, hacsak nem gyakorolnak rájuk nyomást”, miközben ismét felhozta Grönland annektálásának gondolatát is.
A NATO részéről igyekeztek enyhíteni a feszültséget. Allison Hart, a NATO szóvivője a lapnak úgy nyilatkozott, hogy egy „nagyon őszinte, de konstruktív” megbeszélés történt, míg Mark Rutte elismerte, hogy érzékelte Donald Trump csalódottságát: „úgy érezte, túl sok szövetséges nem állt mellette”. Egyes európai diplomaták szerint ugyanakkor a találkozó hasznos volt abból a szempontból, hogy az amerikai elnök „kiengedhette a gőzt”, és későbbi nyilatkozatai már kevésbé tartalmaztak konkrét fenyegetéseket.
Közben az európai országok továbbra is óvatos álláspontot képviselnek: támogatják a Hormuzi-szoros hajózásának helyreállítását, de csak a harcok lezárása után. Friedrich Merz német kancellár hangsúlyozta, hogy „nem akarják, hogy ez a háború tovább terhelje a transzatlanti kapcsolatokat”, míg Franciaország „szigorúan védelmi” lehetőségeket vizsgál.
A NATO-n belül egyelőre nem kezdődtek meg konkrét egyeztetések katonai lépésekre, és a szövetség vezetése továbbra is igyekszik fenntartani az egységet egy egyre feszültebb geopolitikai helyzetben.
Index
