Humanitárius katasztrófához vezethet az iráni háború folytatása
Már nem az orosz-ukrán háború lezárása a legfontosabb kihívás a világ számára, sokkal jelentősebb problémát okoz ugyanis az amerikai-izraeli összecsapás Iránnal, hiszen a világ kőolaj- és gázkereskedelmének a 20 százalékát állított le a konfliktus. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő szerint egyre nagyobb az eszkaláció veszélye, és nem látszanak a megoldások.
A Hormuzi-szoros lezárásába az egész világ beleremeg, hiszen még azoknak az országoknak is megemelkedett az energiaszámlája, amelyek nem ebből a térségből vásárolják a kőolajat és a földgázt.
A közelgő amerikai félidős választások miatt Donald Trump elnöknek különösen fontos lenne a háború lezárása, de erre nem sok lehetőséget lát Somkuti Bálint.
„Az amerikaiak egyértelműen a háború folytatására készülnek, amit mutat, hogy a térségben állomásozó katonák az azonnali bevetésre várnak. Irán már kiheverte a háború kezdetén elszenvedett súlyos károkat, bármilyen amerikai vagy izraeli csapásra képes válaszolni, ami nagyon kiélezett helyzetben humanitárius katasztrófához vezethet, hiszen a perzsa ország az öbölmenti államok ivóvízellátását, kritikus infrastruktúráját is tönkreteheti, az egyéb gazdasági hatásokról nem is beszélve” – fogalmazott lapunknak a biztonságpolitikai szakértő.
Egyre jobban látszik, hogy Donald Trump elszámította magát a háború kirobbantásakor, és az irániak lehetőségeit alábecsülte, most viszont csak hatalmas presztízsveszteséggel hátrálhatna ki a konfliktusból.
„Sokat elárult az elnök, amikor beismerte, hogy a Hormuzi-szoros lezárására nem számított, pedig az irániak egy esetleges fenyegetés esetére régóta kilátásba helyezték a lépést. Egyértelmű, hogy számára most már csak rossz és még rosszabb forgatókönyvek léteznek. Az iráni rendszer stabilitását bizonyítja, hogy még az országon végigsöprő hetvennapos tiltakozó hullám sem tudta megrengetni. Ha egy ilyen kitartó belső feszültségnek képes volt ellenállni, akkor egy külső támadást könnyebben elháríthat, hiszen automatikusan összezár a társadalom. Az irániak ugyan lemondanának a katonai nukleáris fegyverekről, de ennek fejében olyan követeléseket fogalmaznak meg, amelyet az Egyesült Államok nem fogadhat el, ugyanakkor az amerikaiaknak nem erősségük, hogy fejet hajtsanak a kudarcaik beismeréseként” – zárta helyzetértékelését Somkuti Bálint.
