Kiszivárgott a Kremlből Putyin titkos terve
Miközben a nemzetközi diplomácia gőzerővel próbálja tető alá hozni a béketárgyalásokat, a Kreml folyosóiról egészen riasztó hírek szivárogtak ki. Oroszország nemhogy a fegyverszünetre, hanem a konfliktus kiterjesztésére, sőt, a NATO-tagállamok elleni közvetlen akciókra készülhet.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a háttérben határozottan elutasítja az Ukrajnával folytatott béketárgyalásokat, és a konfliktus radikális eszkalációját tervezi, ami teljesen ellentmond Donald Trump amerikai elnök azon optimista kijelentéseinek, miszerint az orosz vezető véget akar vetni a háborúnak.
A Reuters hírügynökség három, a Kreml legbelsőbb köreihez tartozó bennfentes forrástól úgy értesült, hogy az orosz olajfinomítók és kikötők elleni közelmúltbeli sikeres ukrán dróntámadások nem megtörték, hanem ellenkezőleg, csak még tovább fokozták Putyin elszántságát. E bennfentesek közül ketten megerősítették, hogy az orosz elnök a helyzet további élezésére készül, sőt, egyikük, aki személyesen és rendszeresen találkozik az államfővel, egyenesen a következő hónapokban bekövetkező eszkaláció „nagy valószínűségéről” számolt be a lapnak.
Úgy tűnik, Putyin elkötelezettsége a Donbász régió és a teljes Donyeck elfoglalása mellett megingathatatlan, függetlenül attól, hogy független kutatóintézetek szerint az invázió kezdete óta a két oldalon már körülbelül kétmillió katona halt meg, sebesült meg vagy tűnt el, akik közül becslések szerint mintegy 1,4 millióan az orosz hadsereg soraiból kerültek ki. De kiszivárogtak a tűszúrásos támadások részletei is.
Az ukrán kormányzati források és hírszerzési jelentések szerint Putyin új, veszélyes katonai műveleteket készít elő, amelyek már egy másik európai országot, konkrétan a balti államokban található NATO-bázisokat is célba vehetik. Orosz katonai szakértők és a védelmi minisztérium korábbi tisztviselői, mint Andrej Ilnickij, már nyilvánosan is arról írnak, hogy a konfliktus következő fázisa a balti államok és Románia mellett az Ukrajnának fegyvert gyártó uniós üzemek elleni úgynevezett tűszúrásos támadásokat is magában foglalhatja. Amikor erről kérdezték a Kreml szóvivőjét, Dmitrij Peszkovot, ő ezt csütörtökön egyáltalán nem tagadta, csupán annyit felelt: „Oroszországnak meg kell erősítenie biztonságát.”
Jack Watling, a londoni Rusi agytröszt elismert katonai szakértője rámutatott, hogy Moszkva célja ilyen forgatókönyvekben nem a nyílt háború kirobbantása a szövetséggel, hanem az elszigetelt akciók révén a NATO politikai megosztása. Ráadásul a szakértő szerint egy ilyen közvetlen konfrontáció belpolitikai indokként is szolgálhat Putyin számára, hogy elrendelhesse a hazájában rendkívül népszerűtlen, újabb katonai mozgósítást.
