Brüsszel kijavította Magyar Péterék hibáját
Az Országgyűlés elfogadta az 1,8 milliárd eurós vasúti RRF-csomaghoz szükséges törvényt, miután a zárószavazás múlt héten az Európai Bizottság jelzése miatt csúszott. A friss módosítások új uniós megfelelési garanciákat építettek be a közlekedésszervezési modellbe.
Folytatódik a jogszabályi küzdelem az uniós pénzek hazahozataláért. Az újjáépítési alap, vagyis
az RRF 10,4 milliárd eurós keretéből 1,8 milliárd eurót csoportosítana át a kormány Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter vasútfejlesztési portfóliójába.
Ehhez szükség van egy új, EU-kompatibilis társasági és közlekedésszervezési modell létrehozására.
Ez annyira fontos, hogy
múlt héten az Európai Bizottság jelzésére el is maradt az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozásáról szóló törvény zárószavazása, legalábbis Magyar Péter miniszterelnök ezt közölte az Economx kérdésére.
Most viszont megszavazták a jogszabályt. A közösségi közlekedés intézményi és működési reformja részeként így létrejöhet a gördülőállomány-kezelő társaság. A Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter által előterjesztett jogszabályt az Országgyűlés 137 igen, 46 nem szavazattal és 7 tartózkodás mellett fogadta el.
A június 30-án benyújtott törvényjavaslat zárószavazás előtti módosítói egyebek mellett arról rendelkeztek, hogy az országos közlekedésszervező működésének ellenőrzését legalább háromtagú felügyelőbizottság látja el. Ennél izgalmasabb, hogy bekerült a szövegbe az alábbi mondat is:
A közlekedésszervező és az országos közlekedésszervező alapvetően az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti közfeladatot lát el.
Ez a frissen beillesztett mondat brüsszeli szemmel nézve azt rögzíti, hogy a közlekedésszervező és az országos közlekedésszervező uniós jogi értelemben közfeladatot lát el. Ez azért fontos, mert az új szervezetek jelentős állami források és közszolgáltatási megrendelések felett rendelkeznek majd. Brüsszel számára ezért egyértelművé kellett tenni: nem piaci szereplők burkolt támogatásáról, sokkal inkább közszolgáltatási feladatok uniós szabályok szerinti megszervezéséről van szó.
A közlekedésszervező fő feladata közérdekű: menetrendek kialakítása, szolgáltatásmegrendelés, közszolgáltatási szerződések előkészítése, valamint a közlekedési rendszer összehangolása. A közlekedési tárca által felvázolt modell szerint az országos közlekedésszervező állami tulajdonú gazdasági társaságként láthat el miniszteri feladatokat, a feladatellátáshoz szükséges forrásokat pedig átadják neki.
A jogi probléma ott kezdődik, ahol ez a közfeladat gazdasági tevékenységgel érintkezik. Ilyen lehet például, ha egy szervezet szolgáltatást rendel meg, szolgáltatási jogokat oszt ki, közpénzből ellentételezést fizet, járműveket bocsát rendelkezésre, vagy olyan feltételeket alakít ki, amelyek hatással vannak a vasúti és autóbuszos piaci szereplők versenyére. Ilyenkor Brüsszelben azonnal felmerül a kérdés: torzítja-e a magyar állam a versenyt, indokolatlan előnyhöz juttat-e egy szereplőt, illetve fizet-e túlkompenzációt közszolgáltatás címén.
A törvény két uniós jogi keretre hivatkozik.
- Az egyik az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikkének (2) bekezdése. A szabály lényege, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokkal megbízott vállalkozásokra is vonatkoznak az uniós versenyszabályok addig, amíg ezek nem akadályozzák a rájuk bízott sajátos közfeladat teljesítését. Vagyis az állam eltérhet a tiszta piaci logikától, ha közszolgáltatást kell fenntartania, például vasúti vagy közúti személyszállítást, ezt viszont csak indokolható, arányos és ellenőrizhető módon teheti meg.
- A másik a 1370/2007/EK rendelet, amely a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatás uniós szabálykönyve. A rendelet azt szabályozza, hogyan rendelhet meg az állam vagy egy illetékes hatóság közszolgáltatást, hogyan adhat kizárólagos jogot, miként fizethet ellentételezést, illetve milyen szerződéses keretek között működhet a szolgáltatás. A cél az, hogy a közszolgáltatás fenntartható legyen, a finanszírozás átlátható maradjon, a verseny torzítása pedig korlátok között maradjon.
Vagyis egy újabb uniós megfelelési biztosítékra volt szükség ahhoz, hogy az új közlekedésszervezési modell ne működhessen korlátlan állami belső rendszerként. Amint a közlekedésszervező tevékenysége gazdasági jellegűvé válik, például közszolgáltatást rendel meg, kompenzációt fizet vagy szolgáltatási jogokat oszt ki, már az uniós közszolgáltatási és versenyjogi szabályok szerint kell eljárnia.
Brüsszel felől nézve ez garancia arra, hogy az RRF-forrásokból finanszírozott vasúti átalakítás közszolgáltatási szerződésekkel, ellenőrizhető feltételekkel és versenyjogi korlátok között valósul meg.
Magyar oldalról nézve viszont ez az RRF-forrásokhoz kapcsolódó brüsszeli kontroll egyik kézzelfogható eleme: a pénzhez nem elég a beruházási szándék, a jogszabályi modellt is uniós mérföldkövekhez kell igazítani.
Mindezt úgy, hogy a módosítás nélkül a törvény zárószavazása sem mehetett végig az eredeti menetrend szerint.
Az MTI felidézte, hogy Vitézy Dávid a parlamenti vitában azt mondta: a közlekedésszervező társaság feladata lesz kialakítani a hálózatot, a menetrendet és a tarifarendszert, összehangolni a szolgáltatásokat, valamint az állam nevében megkötni a szerződéseket a szolgáltatókkal. Az országos gördülőállomány-kezelő társaság pedig beszerzi a járműveket a most megnyíló, illetve a később rendelkezésre álló uniós forrásokból.
Vitézy Dávid szerint nem privatizáció és nem piacliberalizáció történik, a cél a közszolgáltatások működésének átláthatóbbá és magasabb színvonalúvá tétele.
A miniszter hangsúlyozta: a cél a vasúti közszolgáltatás fejlesztése, az elmúlt harmincöt év legnagyobb vasúti járműfejlesztési programjának végrehajtása és az uniós források hazahozatala. A jogszabály szerint a miniszter felhatalmazást kap, hogy a két társaság feladatait rendeletben állapítsa meg.
A gördülőállomány-kezelő társaság 100 százalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaságként jön létre, a közlekedési és beruházási miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt. A társaság az uniós források terhére beszerzendő vasúti járműflottát az országos közlekedésszervező rendelkezésére bocsátja, amely a személyszállítási közszolgáltatásokra versenyeztetési eljárásokat ír ki.
