Dagad a botrány: hogyan jutott Unger Anna az NVVH élére?
Nem hozza nyilvánosságra az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága azt a pontozási rendszert és a pályázók eredményeit, amelyek alapján kiválasztották a Vagyonvisszaszerzési Hivatal vezetői posztjára továbbjutó jelölteket. A testület tiszás elnöke szerint az adatok kiadása törvénysértő lenne, miközben Hadházy Ákos már pert is kilátásba helyezett az ügyben.
Nem hozza nyilvánosságra az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága azt az értékelőlapot, amely alapján kiválasztották a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára pályázók közül a meghallgatásra behívott jelölteket.
Az Átlátszó azt követően fordult a bizottsághoz, hogy lezárult a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőjének kiválasztása. A pozícióra összesen 96-an jelentkeztek, közülük a bizottság először három pályázót választott ki nyilvános meghallgatásra. Az eredeti három név Unger Anna Róza politológus, Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője, valamint Jancsics Dávid korrupciókutató szociológus volt. Jancsics azonban még a meghallgatás előtt visszalépett, végül mégis hárman álltak a bizottság elé, mivel a Tisza-frakció javaslatára Sárvári Nicholas is előadhatta elképzeléseit.
A bizottsági szavazáson végül Unger Anna kapta a legtöbb támogatást, így őt terjesztették az Országgyűlés elé. A parlament pénteken 137 igen, 7 nem és 1 tartózkodás mellett választotta meg a hivatal elnökének.
A portál többek között azt szerette volna megtudni, hogy milyen értékelőlap segítségével pontozták a pályázókat, hány pontot ért el az első három-négy helyezett, illetve miért nem lehet megismerni a legjobban szereplő jelöltek írásos szakmai koncepcióját.
Hantosi István, az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság tiszás elnöke válaszában arra hivatkozott, hogy a jelölési folyamat során kiemelt figyelmet fordítottak a pályázók személyes adatainak védelmére, ezért a meghallgatásra továbbjutók kiválasztása zárt ülésen történt.
Hantosi szerint a zárt ülésen tárgyalt dokumentumok és az ott megismert adatok az információszabadságról szóló törvény rendelkezései alapján nem adhatók ki. Az Átlátszó külön visszakérdezett arra is, hogy ez magára a személyes adatokat önmagában nem feltétlenül tartalmazó pontozási sablonra is vonatkozik-e. A bizottsági elnök szerint igen: az értékelőlap is a zárt ülés dokumentumainak körébe tartozik. Mindez pedig azt jelenti, hogy egyelőre nem ismerhető meg sem az alkalmazott pontozási rendszer részletes felépítése, sem a pályázók sorrendje és elért pontszáma.
Hadházy Ákos volt független országgyűlési képviselő már jelezte, hogy ő is kikéri a pontrendszert a bizottságtól. Ha nem kapja meg, bírósághoz fordul az adatok nyilvánosságra hozatala érdekében.
Egy másik állami kiválasztásnál kiadták ugyanezt
Az Átlátszó arra is felhívta a figyelmet, hogy nem minden hasonló eljárásban kezelik titkosan ezeket az adatokat. Az Integritás Hatóság új alelnökeinek közelmúltbeli kiválasztásakor az értékelést végző Alkalmassági Bizottság nyilvánosságra hozta a legtöbb pontot elérő pályázók eredményeit. Amikor pedig az Átlátszó az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságtól kikérte az ott használt pontozólapot, a szervezet még aznap rendelkezésre bocsátotta azt.
