Mit keres valójában Emmanuel Macron Budapesten október 23-án?
Közel 20 év után köt új stratégiai megállapodást Magyarország és Franciaország október 23-án. A belpolitikailag szorult helyzetben lévő francia elnök külpolitikai sikerekkel próbálja menteni a mandátuma utolsó évét. Fejérdy Gergelyt kérdeztük Emmanuel Macron budapesti látogatásáról és a francia elnök külpolitikai mozgásteréről.
Számos állam és kormányfő lesz jelen október 23-án az 1956-os Forradalom 70 éves évfordulóján, a közismert európai vezetők között a Emmanuel Macron francia elnök, António Costa az Európai Tanács elnöke látogatása került bejelentésre. A pénteki Magyar Péter Volodimir Zelenszkij brüsszeli találkozó előtt közölte az Euronews, hogy az ukrán elnök is meghívást kapott az 1956-os forradalom 70. évfordulójára rendezett budapesti megemlékezésre. A lapnak Ihor Zsovkva, az elnök helyettes kabinetfőnöke is megerősítette a hírt. A látogatás azonban még nem végleges, Kijev egyelőre csak annyit mondott, hogy „majd meglátjuk”.
Emmanuel Macront a magyar miniszterelnök 2026. június 3-án párizsi hivatalos látogatása alkalmával hívta meg Budapestre. Ekkor döntöttek arról, hogy egy új kétoldalú stratégiai megállapodást köt a két ország. Utoljára 2008-ban született ilyen szerződés Magyarország és Franciaország között. Ennek megújítása majdnem 20 évvel később kézenfekvő.
„Október 23-án ennek az új megállapodásnak az aláírása is meg fog történni, és várhatóan bilaterális egyeztetésekre is lesznek, így Macron elnök látogatása nem csupán az ünnepségekre koncentrál”
– fogalmazott az Economx érdeklődésére Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója, egyben rámutatott:
„Fontos az államfőnek minden külpolitikai szereplés, nem az elnökválasztás miatt, hanem Franciaország nemzetközi jelenléte miatt. Macron elnök nem indulhat újra 2027-ben az elnöki posztért, de szeretne az utolsó hónapokban is francia külkapcsolatokban eredményeket felmutatni. A belpolitikai térben nagyon leszűkült a mozgástér a számára így a külpolitika maradt igazán fontos terület”.
„Nem ő az első francia elnök, aki ebben a szituációban van mandátumának végén. Macron elnök is szeretne pozitív emléket hagyni, és bármennyire is népszerűtlen, valami nemzetközi siker segítheti ebben”– hangsúlyozta az MKI vezető kutatója, aki kérdésünkre felvázolta a francia elnök behatárolt mozgásterét, amely az október 15-16-án Brüsszelben zajló Európai Tanács alatt is megmutatkozik, ahol a többek között a 27-ek kormány és államfői a 2028-2034 közötti uniós költségvetés tárgyában is vitát folytattak.
A szakértő úgy látja, hogy Macron elnök és Merz német kancellár is szeretnék még 2027 tavasza előtt véglegesen elfogadtatni a költségvetést, hogy a franciaországi választások előtt már meglegyen, ne kelljen újra tárgyalni az új francia államfővel.
„Macron elnök azonban súlyos gazdasági és költségvetési nehézségekkel küzdő, például a szuverén államadóság a GDP 119 százalékát maga előtt görgető, az euró zóna gyenge láncszemeként számon tartott Franciaország képviseletében, ráadásul csendesedő, de meglévő középiskolás tüntetések mellett, komoly belpolitikai népszerűtlenséggel küzdve, nem tud megfelelő súllyal érdekérvényesítést kifejteni”
– közölte Fejérdy Gergely, egyben hozzáfűzte, hogy ráadásul a német-francia együttműködés is erőteljesen akadozik. Merz kancellár belpolitikai nehézségei is jelentősek az AfD erőteljes térnyerésével és azzal is, hogy az EU költségvetésével kapcsolatos szigorú elveit nem csak a tagállamok többsége, hanem jelentős részben a hátországa sem támogatja.
Október elején írtunk arról, hogy Macron tízéves korszaka után összeomlott a centrum: Le Pen átveheti az Elysée-palota kulcsait. A mérsékelt centrista politikusok háttérbe szorulásával Marine Le Pen toronymagasan vezeti a népszerűségi listákat, miközben a szélsőbal is látványosan tör előre.
