Tárgyalni kezdtek Putyinnal Európa vezetői, de a beszélgetés közben teljesen váratlan dolog történt
Másfél órán át tartott a telefonbeszélgetés
Vlagyimir Putyin október 27-én telefonon egyeztetett Alexander Stubb finn elnökkel és Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnökkel. A Portfolio által ismertetett, Financial Timesra hivatkozó beszámoló szerint a megbeszélést eredetileg harminc percre tervezték, végül azonban mintegy kilencven percig tartott.
A beszélgetés egyik legkülönösebb részlete az volt, hogy az orosz elnök hosszasan, megszakítás nélkül fejtegette a középkori szláv történelemmel kapcsolatos nézeteit.
A két északi vezető a beszámoló szerint tudatosan nem szakította félbe Putyint, mert fel akarták mérni, mennyire komolyan gondolja Moszkva az Európával folytatandó párbeszédet.
A tárgyalás azért is számított jelentős eseménynek, mert a Portfolio értesülése szerint 2025 júliusa óta ez volt az első alkalom, hogy Putyin Ukrajna valamelyik európai szövetségesével közvetlenül egyeztetett.
A tűzszünet helyett történelmi fejtegetések
A telefonbeszélgetés egyik legfontosabb kérdése az ukrajnai háború lezárása és az azonnali tűzszünet lehetősége lett volna. A beszélgetést ismerő források szerint azonban ez utóbbi alig kapott szerepet az egyeztetésen.
Putyin történelemszemlélete régóta meghatározó eleme az orosz politikának. Az orosz elnök korábban is többször érvelt történelmi eseményekre hivatkozva az orosz és az ukrán nép közötti szoros kapcsolat mellett.
A Portfolio beszámolója szerint Putyin a 2022 februárjában indított teljes körű ukrajnai invázió előtt is hosszasan beszélt történelmi elképzeléseiről. Hasonló történt a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott, 2025 augusztusi csúcstalálkozóján is, amikor az orosz államfő a középkori szláv uralkodók történetét hozta szóba.
Az orosz elnök a közelmúltban genetikai kutatásokra hivatkozva is azt állította, hogy az oroszok és az ukránok egy népet alkotnak. Ezt az értelmezést Ukrajna önálló nemzeti identitásának és szuverenitásának kérdése miatt Kijev és számos európai politikus vitatja.
Moszkva egyelőre nem mutatott hajlandóságot az álláspontja megváltoztatására
A telefonbeszélgetést követően Szergej Lavrov orosz külügyminiszter meglehetősen elutasítóan nyilatkozott az európai kezdeményezésről.
Lavrov szerint az egyeztetés nem hozott új eredményeket, és szerinte az európaiak csupán szerepet akarnak szerezni maguknak a béketárgyalások folyamatában.
Az orosz külügyminiszter arra is figyelmeztetett, hogy a háború folytatódhat, sőt akár tovább is eszkalálódhat.
Mindez arra utal, hogy a közvetlen kapcsolatfelvétel önmagában még nem jelent áttörést. Bár Európa egyes vezetői igyekeznek új diplomáciai csatornákat nyitni Moszkva felé, a háború lezárásával kapcsolatos alapvető nézetkülönbségek továbbra is fennállnak.
Európán belül sincs egyetértés a Putyinnal folytatandó tárgyalásokról
A finn és a norvég vezető kezdeményezése nem aratott osztatlan sikert Európában.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök bírálta, hogy a két ország önállóan lépett, és kétségeit fejezte ki az ilyen egyeztetések hasznosságával kapcsolatban. Szerinte az európai országoknak összehangoltan kellene fellépniük, ahelyett, hogy külön-külön próbálnának kapcsolatot teremteni Moszkvával.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök környezete szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az eset rávilágít az európai egység hiányára. Az Európai Unió vezetői ugyanis még nem jutottak közös álláspontra arról, ki és milyen felhatalmazással képviselje a kontinens érdekeit az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokon.
Stubb és Støre ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem egész Európa nevében tárgyaltak, hanem saját országuk vezetőiként kezdeményezték a kapcsolatfelvételt.
Újabb tárgyalások jöhetnek, de a béke továbbra is távolinak tűnik
Az európai diplomácia számára egyre fontosabb kérdéssé válik, hogyan szerezhet közvetlenebb befolyást az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokon. A finn–norvég telefonbeszélgetés azt mutatja, hogy egyes európai vezetők készek ismét közvetlenül egyeztetni az orosz elnökkel.
Az Európai Bizottság és az Európai Tanács közben egy magas rangú tisztviselőkből álló delegáció előkészítésén dolgozik a béketárgyalások következő fordulójára, amelyet a tervek szerint november elején Abu-Dzabiban tarthatnak meg.
A kérdés az, hogy a diplomáciai kapcsolatfelvételt követi-e érdemi előrelépés, vagy a felek továbbra is a korábbi álláspontjukat ismétlik majd.
A mostani egyeztetés egyelőre nem hozott nyilvánosan ismert áttörést a tűzszünet ügyében. Az viszont egyértelművé vált, hogy Európán belül is komoly vita zajlik arról, miként lehetne a kontinensnek nagyobb beleszólása a háború lezárásába.
Forrás: Portfolio, 2026. október 28.; Financial Times és Euronews beszámolói alapján.
