Titkos háttéralkuval előzték meg Vlagyimir Putyint, az orosz elnöknek már a piros gombon volt az ujja
2022 őszén egy nem hivatalos háttércsatorna működött Washington és a Kreml között a Financial Times szerint, hogy megakadályozzák az ukrajnai háború nukleáris eszkalációját. Két amerikai magánember az egykori keletnémet titkosszolgálati tiszten, Matthias Warnigon keresztül juttatott el üzeneteket az orosz elnökhöz. Szerepük megítélése viszont máig vitatott, ők úgy vélik, hozzájárultak a konfliktus enyhüléséhez, sőt egy békemegállapodás is karnyújtásnyira volt.
Hajnali hívás Moszkvából
A történet 2022. március 3-án, egy héttel az ukrajnai háború kezdete után indult, amikor Richard Conn connecticuti ügyvédet hajnalban felhívta egy régi moszkvai ismerőse, egy Kremlhez közel álló üzletember. A férfi azt állította, hogy Vlagyimir Putyin kész taktikai atomfegyvert bevetni Ukrajnában.
Ti fejvesztve botladoztok bele a harmadik világháborúba– mondta Conn-nak, aki ezután értesítette Eric Greent, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) Oroszországért felelős igazgatóját. Utóbbi megjegyezte, nem ez volt az első jelzés, hogy Putyin nukleáris csapást fontolgat.
Richard Conn évtizedek óta kötődik Oroszországhoz: a Szovjetunió összeomlása után Moszkvába költözött, hogy segítsen a Jelcin-kormány jogi reformjaiban, és állítása szerint fiatal korában a KGB, de később a CIA is be akarta szervezni. Már 2021-ben azzal kereste meg Greent, hogy egykor Oroszországban élt amerikaiakból háttércsatornát kellene építeni Moszkva felé, ahol ki lehetne próbálni azokat az ötleteket, amelyek a diplomáciában nem valósultak meg.
Az ügyvéd és a bankár
Ehhez azonban a connecticuti ügyvédnek olyan közvetítőre volt szüksége, aki személyesen tud egyeztetni Vlagyimir Putyinnal. Így jutott el Bob Foresman befektetési bankárhoz, aki elsőre nem tűnt potenciális szövetségesnek. Azonban utóbbi annyira tartott a nukleáris eszkalációtól, hogy 2022 tavaszán készpénzre váltotta vagyona egy részét, és ingatlant keresett Uruguayban.
Bob Foresman a 2000-es évek elején a Dresdner Bank moszkvai befektetési üzletágát vezette, és ott együtt dolgozott Matthias Warniggal. Szerinte már 2001-ben is közösen építettek csatornát az orosz elnök és George W. Bush között.
Putyin barátja, a Stasi-tiszt
Matthias Warnig a Stasi őrnagya volt, és a The Wall Street Journal 2005-ös cikke szerint az 1980-as években Drezdában ismerkedett meg Vlagyimir Putyinnal, bár Warnig szerint ez inkább a kilencvenes években és Szentpéterváron történt. Olyan szoros kapcsolatban álltak, hogy amikor 1993-ban az orosz elnök volt felesége súlyos autóbalesetet szenvedett, Putyin két idősebb lánya Warnighoz költözött Németországba. Az egykori titkosszolgálati tiszt később a Rosznyefty és a Bank Rosszija igazgatótanácsába került, és ő vezette az Északi Áramlat gázvezeték projektjét. A 2022. október 4-i zürichi találkozón Warnig elmondta, hogy Putyin előre őt sem avatta be az invázió tervébe, valamint a Covid-járvány alatti elszigeteltség súlyos nyomot hagyott az elnökön. Richard Connt a leírás Hitler bunkerére emlékeztette. „Ezt meg kell tennünk. Senki más nem tesz semmit. Nincs kommunikáció” – mondta Warnig, és vállalta a közvetítést.
Üzenet a Fehér Háztól
Napokkal később Joe Biden akkori amerikai elnök már arról beszélt, hogy a kubai rakétaválság óta nem fenyegetett ennyire az armageddon. Ekkor Conn szerint Green arra kérte, hogy adjon át Warnignak a Fehér Ház nevében egy üzenetet Putyinnak. Richard Conn egy németországi golfklubban olvasta fel: az Egyesült Államok nem törekszik rendszerváltásra, nem akarja elpusztítani Oroszországot, nincs egzisztenciális fenyegetés, Washington békét akar.
2022. október 26-án a frankfurti repülőtéren Warnig a jegyzetfüzetéből olvasta fel Putyin válaszát: az orosz elnök folytatja a katonai műveleteket, de nyitott a tárgyalásokra, kiindulópontként az isztambuli egyeztetéseket javasolta, és azt kérte, hogy Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó hívja fel Jurij Usakov külpolitikai tanácsadót. Arra a kérdésre, fennáll-e még a nukleáris fenyegetés, Warnig csak annyit mondott: „Rendben vagyunk”. Másnap az orosz elnök egy konferencián már azt hangoztatta, hogy egy atomcsapásnak „sem politikailag, sem katonailag nincs értelme”.
Béketerv egy jachton
A siker után Richard Conn és Bob Foresman Platformnak nevezett csatornája a háború lezárására tért át, amelyhez ukrán oldalról Alekszandr Rodnyanszkij filmproducer csatlakozott, aki az isztambuli tárgyalások előkészítésében is részt vett. 2023 januárjában Gran Canarián, Warnig jachtján dolgozták ki a tervezetet: Oroszország kivonulna az annektált területek nagy részéről, Ukrajna elismerné a Krím orosz ellenőrzését, és szárazföldi folyosót biztosítana hozzá, cserébe a NATO-tagállamok garantálnák a biztonságát. Warnig szerint Putyin soronként végigjegyzetelte a dokumentumot, és elfogadta a frontvonalra vonatkozó javaslatot.
Ha a határban és a NATO-ban meg tudunk egyezni, minden másról is tárgyalhatunk– idézte az orosz elnököt.
Kijevben viszont a harctéri sikerek után hallani sem akartak területi engedményekről. Rodnyanszkij szerint Volodimir Zelenszkij és Andrij Jermak úgy viselkedett, mintha az orosz hadsereg hirtelen szétesne, mint Szauroné A Gyűrűk Ura végén – amivel az ukránok egyetértettek.
Ahol minden elakadt
A döntő fordulat 2023 februárjában jött: Vlagyimir Putyin beavatta a tervekbe Usakovot, és megbízta, hogy Sullivannél erősíttesse meg az amerikaiak felhatalmazását. A Kreml verziója szerint Sullivan azt felelte, Washington nem hagyta jóvá a csatornát, és elegendőnek tartja a hivatalos vonalakat. Volt amerikai tisztségviselők szerint azonban Usakov soha nem hozta szóba Warnig csatornáját, vagyis lehet, hogy nem Sullivan, hanem egy moszkvai presztízsharc buktatta el a kezdeményezést. Ráadásul Ukrajna éppen ekkor vette fel Warniget a szankciós listájára.
Green tagadta, hogy azt mondta volna, Washington nem tárgyal Moszkvával, és szerinte a Platform csak egy volt a sok közül.
Teljesen fejre állított megközelítésnek tűnne, ha Putyin, aki valóban érdekelt egy megállapodásban, ezt úgy akarná elérni, hogy egy volt NDK-s kém beszél egy New York-i ügyvéddel– mondta. A nukleáris válság enyhülésében szerinte más csatornák is szerepet játszottak: Biden levelet írt Putyinnak, Kína és India is óva intette Moszkvát.
Ki kit tartott vissza?
Warnig 2026 nyarán Staufenben adott interjút a Financial Timesnak, azt állította, Putyin mindig nyitott volt egy észszerű rendezésre: „Beleegyezett Isztambulban és Alaszkában az amerikaiak javaslatába.” Arról viszont, hogy 2022-ben nukleáris eszkalációtól tartott volna, már nem akart tudni: „Soha, de soha nem láttam, hogy így gondolkodna.”
Mindez annak fényében figyelemre méltó, hogy az amerikai hírszerzés akkor ötven-ötven százalékra becsülte az atomfegyver bevetésének esélyét, egyes tisztségviselők pedig ma már azt is felvetik, hogy a fenyegetés csupán blöff volt az amerikai fegyverszállítások visszafogására.
