Váratlanul igent mondott Vlagyimir Putyin
Vlagyimir Putyin hozzájárult az európai képviselők részvételéhez az ukrajnai béketárgyalások következő fordulójában az amerikai megbízottakkal tartott megbeszélésén.
Az áttörést jelentő fejleményt az amerikai elnöki megbízottak, Steve Witkoff és Jared Kushner moszkvai egyeztetéseit követően jelentették be. Az amerikai delegáció a kremlbéli tárgyalásokat követően Írországba utazott, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkoztak. Witkoff az orosz állami rádiónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta az európai partnerek jelenlétének jelentőségét, amint azt a The Straits Times megírta.
„Az európaiak csatlakoznak a következő találkozón, amit nagyon fontos pillanatnak tartunk, mert a partnereink, és lényeges számunkra a részvételük” – mondta az amerikai diplomata.
Putyin a megbeszélések során kijelentette, hogy Oroszország soha nem zárkózott el a párbeszédtől az Európai Unióval, egyúttal óva intett a nyugati csapatok esetleges ukrajnai állomásoztatásától. Az orosz elnök szerint egy ilyen lépés Oroszország biztonságát veszélyeztetné, és a háború kiújulásához vezetne.
„Nagyon szeretnénk, ha önök és az amerikai kormányzat egésze együttműködne az európai szövetségeseikkel, hogy végre eldöntsék, mit akarnak, békét vagy háborút Ukrajnában” – fogalmazott Putyin. Jurij Usakov kremlbéli tanácsadó ezzel szemben azt hangoztatta, hogy Európa jelenlegi álláspontja a végtelen háború receptje.
Zelenszkij a dublini egyeztetések után üdvözölte az európai részvétel lehetőségét, és reményét fejezte ki, hogy a következő fordulóban a tűzszünetről és a konfliktus deeszkalációjáról is szó esik. Az ukrán államfő kitért arra is, hogy furcsának tartja Washington azon megközelítését, amellyel egy új európai biztonsági rendről tárgyal Moszkvával.
Az egyeztetések hátterében az Abu-Dzabiban tartott háromoldalú tárgyalások állnak, amelyek kilenc hónap óta az első közvetlen, amerikai közvetítéssel zajló egyeztetések voltak Oroszország és Ukrajna között. Bár némileg előreléptek a felek, a területi kérdésekben és a biztonsági garanciákban továbbra is mélyek az ellentétek. Moszkva Ukrajna területének mintegy ötödét tartja ellenőrzése alatt, míg Kijev nem hajlandó lemondani a kelet-ukrajnai Donbasz fennmaradó részéről.
A diplomáciai lépésekkel egy időben Zelenszkij súlyos problémákról számolt be a harctéri kommunikációban, miután a Starshield műholdas rendszer működésében fennakadások keletkeztek. Az ukrán elnök szerint a rendszerszintű korlátozások az egész frontvonalon és az oroszok által megszállt területeken is éreztetik a hatásukat.
„Egyelőre keveset tudunk a korlátozásokról. Néhány dolog azonban már világos: ha valaki Amerikában olyan döntéseket hoz, amelyek lényegében úgy kezelik az ukrán területet, mintha az nem lenne Ukrajnáé, az jelzi, merre tartanak a dolgok” – nyilatkozta Zelenszkij. A rendszert biztosító SpaceX nem kívánta kommentálni a helyzetet.
Putyin emellett egy közös orosz-ukrán humanitárius misszió ötletét is felvetette a kelet-ukrajnai Kosztyantinyivka térségében, ahol a becslések szerint 400-500 civil tartózkodik. Kijev korábban aggodalmát fejezte ki az ilyen kezdeményezésekkel kapcsolatban, mivel attól tartanak, hogy Moszkva a csapatai átcsoportosítására használhatja fel a harci szüneteket.
A harctéren Moszkva nem ért el jelentős területi nyereséget az idei évben, ám az ukrán infrastruktúrát folyamatosan támadja. Ezzel párhuzamosan az ukrán dróntámadások orosz olajfinomítókat értek, ami több orosz régióban ismét üzemanyaghiányt okozott.
