A megfigyelés már évek óta elhangzott: a franciák többsége már nem érzi magát otthon. Ha ehhez hozzávesszük, hogy 67%-uk aggódik a biztonsága miatt, akkor megkapjuk a kivándorlás egyik okát – fogalmaz a Bennfentes.net.
2022. január 1-jén hivatalosan 1 614 772 francia élt külföldön – az Európa- és Külügyminisztérium azonban 2,5 millióra becsüli a számot, mivel nem minden külföldön élő vallja magát annak. Az okok természetesen szerteágazóak.
A gazdasági megfontolásokon túl valóban az identitással kapcsolatos motivációk késztetik a külföldre szakadtak egy részét arra, hogy elhagyja az ország területét.
Portugália, a régi Franciaország?
Sok nyugdíjas francia ment Portugáliába öregkorára. Jelenleg több mint 120 000 nyugdíjas él a kék országban. Az Atlanti-óceán felé nyitott terület egyes szegleteiben az kivándorlók számára úgy tűnik, hogy megtalálják gyermekkoruk Franciaországát.
„Az élet itt szelíd, nyugodt, békés, agresszió nélküli” – mondta a Le Monde-nak egy Algarve-ban (egy dél-portugáliai régióban) élő francia nyugdíjas.
Mások egyetértenek ezzel, és rámutatnak azokra a problémákra, amelyek miatt eljöttek: „Ez a régió [Algarve] azoknak való, akiknek elegük van. Franciaországban elviselhetetlen etnikai sodródás van” – mondja egy nyugdíjas könyvelő.
Végül Dominique Pinaud, egy 68 éves nyugdíjas mérnök azért döntött úgy, hogy Portugáliában él, mert Franciaországban „ellenőrizetlen a bevándorlás”. Hozzátette: „Franciaország olyan erőszakossá vált, mint Brazília.”
Néhány még aktív francia is komolyan fontolgatja, hogy követi a példáját. A Boulevard Voltaire-nek Christine, a Marseille-ben élő takarítónő azt mondja: „Az életem Franciaországban van. De a növekvő bizonytalanság és az ellenőrizetlen bevándorlás miatt inkább egy olyan országban szeretném befejezni a napjaimat, ahol biztosan biztonságban vagyok.”
Az 57 éves Myriam, aki virágkötőként dolgozik Compiègne régióban, szintén azon gondolkodik, hogy elhagyja Franciaországot és Dél-Portugáliába költözik. „Elegem van abból, hogy ennyire megváltozott az országunk. Már nem vagyunk otthon.” És így folytatja: „Vannak barátaim, akik Lisszabon közelében telepedtek le nyugdíjas éveikre, és csak jó visszajelzéseim vannak. Igazuk van, jobb máshol megöregedni, hogy biztonságban legyünk.”
Kelet-Európa, az új Eldorádó?
Míg az idősebbek inkább Dél-Európát részesítik előnyben, addig egyre több fiatal, dolgozó külföldi költözik a kelet-európai országokba.
Az interneten videók sokasága magyarázza el részletesen, hogyan kell kiköltözni, és rengeteg tanácsot adnak. Simon Vesperini videós, akinek több mint 11 ezer feliratkozója van, arra invitál mindenkit, aki szeretné „elhagyni a franciaországi dekadenciát”.
„Számomra az életminőség Magyarországon jobb. Amit Magyarországon megengedhetek magamnak, azt Franciaországban egyáltalán nem engedhetném meg magamnak” – mondja Frederic Delavier videós.
A Covid-19 járvány kezdete után egy nappal készített interjút a családjával Magyarországon élő Laetitia a Boulevard Voltaire kérdéseire válaszolt a radikális életmódváltással kapcsolatban. „Régen Nîmes-ben éltem – egy olyan városban, amely néhány év alatt nagyon megváltozott… Most már nem aggódom a gyerekeim miatt. 23 és 20 évesek, és Budapesten tanulnak, egy csendes városban, ahol biztonságban vannak. Ez megváltoztatja az életemet!”
Egy 2022 végén készült reprezentatív kutatás megerősíti, hogy a franciák aggódnak a személyes biztonságuk miatt
BFMTV FELMÉRÉS – A franciák 67%-a állítja, hogy néha vagy gyakran aggódik a biztonsága miatt – derül ki az Elabe Intézet új felméréséből.
A franciák nagy többsége úgy véli, hogy az elmúlt években romlott a helyzet az országban az áruk és a személyek biztonságát illetően – derül ki az Elabe Intézet által a BFMTV számára készített „L’Opinion en direct” című új felmérésből. A megkérdezettek 68%-a véli úgy, hogy a helyzet romlott, ami egy év alatt 5%-os növekedést jelent.
Tízből három francia (28%) úgy véli, hogy a helyzet „nem változott”, 4% pedig úgy véli, hogy javul. A lakossági kategóriák szerint azonban egyértelmű különbség figyelhető meg: a nyugdíjasok 71%-a és a munkavállalók 75%-a úgy véli, hogy a helyzet romlott az elmúlt években, szemben a vezetők 59%-ával és a 18-24 évesek 55%-ával.
Továbbá a felmérés szerint a franciák 15%-a állítja, hogy az elmúlt két évben támadás, utcai rablás vagy betörés áldozata lett. 29%-uknak van olyan hozzátartozója, aki áldozatul esett.
Ugyanakkor a megkérdezettek 67%-a mondta, hogy néha vagy gyakran aggódik a biztonsága miatt, különösen Eric Zemmour (97%) és Marine Le Pen (84%) szavazói. Messze megelőzve Jean-Luc Mélenchon (50%) és Emmanuel Macron (75%) szavazóit.
A franciáknak csak 30%-a bízik Macronban a biztonság kérdésében. A válaszadók számára a kormány fellépése a biztonság hiánya ellenében hatástalan. Ezt a véleményt a lakosság minden kategóriája osztja, beleértve Emmanuel Macron szavazóit is (53% tartja hatástalannak).
A franciák nagy többsége (61%) úgy véli továbbá, hogy az emberek elleni támadásokat a kormánynak prioritásként kellene kezelnie, megelőzve a szexuális vagy szexista támadásokat (52%).
A megkérdezettek mindössze egyharmada (30%) bízik a köztársasági elnökben biztonsági kérdésekben, nyolc százalékponttal kevesebben, mint Marine Le Penben (38%).
Ez a különbség különösen a munkavállalók körében szembetűnő (49% bízik Le Penben, 24% Macronban). Az ország egyik fő politikai szereplőjében sem bízik azonban a válaszadók többsége.
A 18 éves és idősebb franciaországi nagyvárosi lakosokra reprezentatív 1001 fős minta. A minta reprezentativitását a következő változókra alkalmazott kvótamódszerrel biztosították: a megkérdezett neme, kora és foglalkozása, a régió és agglomerációs kategória szerinti rétegzés után. A felmérés 2022. november 29-30. között interneten keresztül készült.
vadhajtasok