A britek új partnert találtak a Brüsszellel szembeni harcban
Az Egyesült Királyság megkötötte első szabadkereskedelmi megállapodását a brexit után. Japán esetében 99 százalékig vámmentes lesz az áruforgalmuk. Az uniós megállapodásuk viszont egyre távolabbinak tűnik.
Az Egyesült Királyság azóta, hogy formálisan távozott az Európai Unióból még nem tudott szabadkereskedelmi megállapodást kötni senkivel. Pedig a brexit előtti népszavazási kampányban, valamint az átmeneti időszakban is a kilépéspárti politikusok rendre azzal kampányoltak és érveltek, hogy a volt gyarmatbirodalom és a nemzetközösség tagjaival gyorsan egyezségre jutnak majd a szabadkereskedelemről, valamint az Európai Unióval is tető alá hoznak egy kedvező megállapodást. Erre 2016 óta nem került sor egyetlen féllel sem, sőt, az EU-val még messzebbre is lökték magukat a szerződéstől az elmúlt hetekben.
Pénteken viszont a világ harmadik legnagyobb gazdaságával, Japánnal sikerült megkötniük az első szabadkereskedelmi egyezményüket: a megállapodástól azt várják, hogy 15,2 milliárd fonttal (16,5 milliárd euróval) növeli a Japánnal folytatott kereskedelmet. A feltételek szerint a két ország között a vállalkozások 99 százalékig vámmentesen folytathatnak áru- és szolgáltatásforgalmat.
„Ez egy történelmi pillanat az Egyesült Királyság és Japán számára, amely a brexit utáni első nagy kereskedelmi megállapodásunk. Az általunk megtárgyalt megállapodás – rekordidő alatt és kihívást jelentő körülmények között – messze túlmutat a meglévő EU-megállapodáson, mivel új lehetőségeket biztosít a briteknek nagyszerű gyártási, élelmiszer- és italgyártási, valamint technológiai iparágak vállalkozásai „- írta Liz Truss brit kereskedelmi miniszter közleményében az Euronews szerint.
Az Egyesült Királyságnak eddig Japán a 11. legfontosabb kereskedelmi partnere volt: 2019-ben, vagyis még a koronavírus-járvány mindent felforgató tombolása előtt, a britek 14,163 milliárd font értékben importáltak Japánból, míg exportjuk az ázsiai ország felé 13,53 milliárd fontot tett ki. Ezzel az EU-n kívüli országok között az USA, Kína és Svájc után a japánok voltak a negyedik legfontosabb partnerük.
A londoni kormány szeptember 9-én terjesztette be a parlament elé az úgynevezett belső piaci törvényt, azzal a céllal, hogy szabályozza az Egyesült Királyság tagállamai (Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales) belső gazdasági rendjét a januári függetlenné válás után. Ebben felülírnák a tavaly megkötött, nemzetközi egyezménynek minősülő válási megállapodás egyes pontjait.
A két legfontosabb: az új jogszabály lehetővé tenné, hogy felmentést kapjanak a kiviteli vámáru-nyilatkozat kitöltése alól azok a cégek, amelyek Észak-Írországból akarnak árut szállítani Nagy-Britanniába, azaz Angliába, Skóciába vagy Walesbe, illetve a brit kormány nem konzultálna az EU-val azokról az állami támogatásokról, amelyeket az északír vállalatoknak is megadna. Az első lehetővé tenné az EU-ban élvezett gazdasági kedvezmények kihasználását a brit piacon, a második versenyelőnyhöz juttathatná a brit vállalatokat az EU piacán. Viszont Brüsszel erről hallani sem akar, az ír miniszterelnök felszólította a Boris Johnson vezette londoni kormányt, hogy ne próbáljon kalózkodni, tartsa magát a már megkötött válási megállapodáshoz.
