A dán kormány koszovói börtöncellákat tervez bérbe venni, hogy oda költöztessen mintegy háromszáz rabot, így csökkentve a dániai börtönök túlzsúfoltságát. Koppenhága elsősorban olyan külföldi állampolgárságú elítélteket készül Koszovóba küldeni, akiket amúgy is kitoloncoltak volna büntetésük lejárta után.
“Ennek az az egyik előnye, hogy nem kell erőforrásokat fordítani a szóban forgó elítéltek társadalomba való visszailleszkedésére, mivel nem lesznek már Dániában. Így kényelmesen át tudjuk helyezni ezt a csoportot egy másik országba” – nyilatkozta Nick Hækkerup igazságügyi miniszter.
A megállapodás egy 538 millió eurós reformprogram része, amelynek keretében teljesen átalakítják a börtönrendszert, többek között egy új, szigorúbban védett börtönt is építenek, amelyben a súlyosabb bűncselekményekért felelős bűnözők kapnak helyet. Továbbá keményebb büntetésben részesítik a börtöntársaikra vagy az őrökre támadó, illetve őket megfenyegető elítélteket.
Hírügynökségi jelentések szerint Dániában rendkívül zsúfoltak a börtönök:
2015 óta 19 százalékkal nőtt a bentlakók száma, jelenleg négyezer ember raboskodik dániai börtönökben, az előrejelzések szerint 2025-re ezerre emelkedhet azoknak az elítélteknek a száma, akiknek nem tudnak helyet biztosítani a börtönökben.
Mindeközben 18 százalékkal csökkent az őrök száma. – Jobb munkakörülményeket kívánunk biztosítani a börtönőröknek, akik nagy terhet cipeltek az elmúlt években – nyilatkozta Nick Hækkerup.
A kisebbségi szociáldemokrata kormány lépéseit több jobboldali ellenzéki párt is elismerte, a kabinetet kívülről támogató baloldali pártok azonban tiltakoztak.
“Nyugtalanít bennünket az, hogy Dánia nem vállal felelősséget saját elítéltjeiért. Koszovó börtöneit számos bírálat érte a korrupció, a rabok erőszakos viselkedése és a rosszul kiképzett személyzet miatt”
– közölte Samira Nawa, a Szociálliberális Párt parlamenti képviselője. Az AFP hírügynökség szerint Koszovóban is 97 százalékos telítettségűek a börtönök.
Az észak-európai ország az elmúlt években kemény bevándorlásellenes intézkedéseket léptetett életbe, Európa egyik legszigorúbb országa ezen a téren.
A 2019 nyarán hivatalba lépett, Mette Frederiksen vezette szociáldemokrata kormány sem tért le a jobbközép kabinet által kikövezett útról. Többek között nekiláttak az elgettósodott, bevándorlók által lakott negyedek felszámolásának, megkezdték visszavonni azon személyek ideiglenes letelepedési engedélyét, akiknél bizonyítható, hogy származási országuk biztonságos, valamint anyagi támogatással is ösztönzik az önkéntes visszatelepülést.
Nem ez az első alkalom, hogy a Dániában letelepedett, illetve menedékkérelemért folyamodott, ám később bűncselekmény elkövetésével vádolt, majd elítélt migránsokat száműzni akarják az országból. Évekkel ezelőtt szó volt arról, hogy lakatlan szigetre telepítik át az elutasított, de ki nem utasítható menedékkérőket, valamint a bűncselekményt elkövető külföldieket, ám később elvetették a tervet. Idén nyáron törvényt fogadott el a dán parlament arról, hogy az országba érkező menedékkérőket külföldre, akár Európán kívüli területekre telepítsék át, amíg el nem bírálják menedékkérelmüket.
“Óvatosnak kell lennünk, nehogy túl sokan jöjjenek az országunkba, mert enélkül nem létezhet társadalmi egység”
– fogalmazott idén januárban Mette Frederiksen baloldali miniszterelnök, bejelentve, hogy a kormány új irányelvének értelmében arra törekednek, hogy a menedékkérők számát nullára csökkentsék.
“Hiba volt Orbán Viktort bírálni, amiért szögesdrótos kerítést építtetett Magyarország határán 2015-ben”
– mondta idén nyáron Mattias Tesfaye, a kormány bevándorlásügyi minisztere. Az etióp származású politikus szerint nem ismétlődhet meg 2015, amikor Európa nem volt képes megvédeni saját külső határait, a bevándorlók pedig az autópályákon bóklásztak.
Forrás: Magyar Nemzet