A dánoknak elegük lett: betilthatják a müezzint
Dániában ma körülbelül 300 ezer muszlim él, ami lakosság 5,5 százaléka, de a számuk folyamatosan növekszik. Ennek egyik természetes velejárója, hogy a skandináv ország nagyvárosaiban egyre gyakrabban csendül fel az imára hívó müezzin éneke, ez viszont nem mindenkinek tetszik.
Egy közös nyilatkozatban több parlamenti párt is arra szólította fel a dán kormányt, hogy vizsgálja meg a hangos imahívások betiltásának lehetőségét, mivel szerintük az nem a skandináv kultúra része – írja a Danmarks Radio közszolgálati médium.
A Dán Néppárt, a jobbközép Venstre és az Új Jobboldal által aláírt nyilatkozatban szándékosan a „hangos imára történő hívás” aktusának, és nem a müezzin éneklésének betiltását kérték a kormánytól. Az utóbbi ugyanis sértené a muszlimok vallásszabadsághoz fűződő alkotmányos jogát, viszont ha minden vallási felekezetnek együttesen tiltanák meg az imahívást, akkor elviekben nincs alkotmányos akadálya a törvény beiktatásának.
„A hangos imahívások betiltása nem egyetlen vallásról szól, bár igaz, hogy ez leginkább az iszlámhoz kapcsolódik. Mindazonáltal az imahívás nem olyan dolog, aminek hagyománya lenne a dán társadalomban és kultúrában, ezért meg kell vizsgálni a betiltásának a lehetőségét. Véleményünk szerint az imahívás nagyon zavaró tényező Dániában” – fogalmazott a kérdéssel kapcsolatban Mads Fuglede, a Venstre parlamenti képviselője.
A kormányzó szociáldemokraták szóvivője, Rasmus Stoklund azt mondta a nyilatkozattal kapcsolatban, hogy pártja alapvetően egyetért a benne foglaltakkal. Ugyanakkor szerintük nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy az hangos imahívás olyan probléma lenne, amely jogi beavatkozást igényel. A szóvivő hangsúlyozta, hogy Mattias Tesfaye integrációs miniszter egy ideje vizsgálja, hogy lehetséges-e az imahívások betiltása, mivel több minisztérium és önkormányzat is megkereste már ezzel kapcsolatban.
Dániában egyébként régóta politikai viták tárgyát képezi a müezzinek betiltása. Legutóbb épp májusban került napirendre a kérdés, miután Dánia második legnépesebb városában, Aarhusban többször is egy focipályán gyűltek össze a muszlim hívek imádkozni, annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatt között korlátozó intézkedések ezt szigorúan megtiltották.
Blå partier vil forbyde bønnekald: Socialdemokratiet er 'enige på bundlinjen' https://t.co/Rjx06xXL49 pic.twitter.com/F0OiQLFtYM
— DR Nyheder (@DRNyheder) June 24, 2020
Christophe Castener francia belügyminiszter és a Muszlim Vallás Franciaországi Tanácsa is magyarázkodik amiatt, hogy több város mecsetjében is hangosbeszélőn hívja imára a müezzin a muszlimokat.
Nagy felháborodást keltett Franciaországban is, hogy több francia város mecsetjében is hangosbeszélőn szólítják meg a müezzinek a híveket, ami Franciaországban nem megengedett, több francia közéleti szereplő is nemtetszésének adott hangot, ám a belügyminiszter, Christophe Castaner ahelyett, hogy kérdőre vonta volna a muszlim vallási vezetőket a történtek miatt, inkább védelmébe vette az imámokat.
A 67 milliós Franciaországban mintegy tíz százalékra, 6-7 millió főre teszik az iszlám hitűek arányát, az újszülöttek ma már 18,6 százalékban muszlim nevet kapnak. Elsősorban Mohamedek, Rachidok, Fatimák születnek.
Ugyancsak a Mohamed lett az utóbbi években a legkedveltebb név Angliában és Hollandiában, valamint Bécsben is.
A franciaországi muszlimok az egyébként is sűrűbben lakott országrészeket lakják, lélektanilag jellemző módon számos francia túlbecsüli a számukat, amikor arról kérdezik, mennyien lehetnek szerinte összesen. Az Ipsos Mori korábbi felmérése szerint 31 százalékra, azaz több mint háromszorosra saccolják az arányukat. De a Pew kutatóintézet szerint további bevándorlás nélkül ténylegesen is lehetséges, hogy 2050-re a muszlimok aránya 13 millió főre, azaz mintegy 18 százalékra növekedjék.
A főleg külvárosi erőszak növekedéséért a franciák felelőssé teszik az elsősorban az egykori észak-afrikai gyarmataikról származó muszlimokat, ahogyan az antiszemitizmus erősödéséért is. A muszlimok tízszer annyian élnek az országban, mint a mintegy 600 ezres közösséget alkotó zsidók, akik viszont az antiszemita indíttatású, egyes esetekben gyilkosságig fajuló erőszak és a mindennapossá vált megfélemlítés elől ezrével vándorolnak ki Izraelbe.
Emmanuel Macron francia elnök még a koronavírus járvány előtt intézkedéseket jelentetett be az iszlám szélsőségesség visszaszorítására és a muszlimok elszigetelődése ellen.
Ezek keretében a kormánynak nagyobb hatásköre lesz az iskoláztatásban, a mecsetek finanszírozásában és az imámok képzésében. Fel fogják venni a küzdelmet az arra irányuló külföldi beavatkozással, hogy a muszlimok miként gyakorolják vallásukat, és hogyan szerveződjenek meg a vallási intézmények. Törvény készül arról, hogyan tegyék átláthatóvá a mecsetek finanszírozását. A francia hatóságok szeptembertől már ellenőrzést gyakorolnának a nyelv- és kultúraórák felett is.
Macron közölte: Franciaország fokozatosan meg akarja szüntetni azt a gyakorlatot, hogy muszlim államok imámokat küldhetnek Franciaországba.
„Jelenleg évente háromszáz Franciaországba kihelyezett külföldi imámunk van” – emlékeztetett a köztársasági elnök. Mintegy 150 török, 120 algériai és harminc marokkói imám teljesít szolgálatot Franciaországban. Valamennyien a küldő országtól kapják a fizetésüket. És ők csak a „vendégimámok”.
A franciaországi imámok pontos száma nem ismert, becslések szerint összesen mintegy 1800-an teljesíthetnek szolgálatot a 2500(!) mecsetben.
