„A holland nemzet ma már szinte nem is létezik, csak az EU egyik tartománya vagyunk”

Csokvaomány egy nyolcszáz fős falu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Ózd mellett, Magyarország egyik leghátrányosabb térségében. Bár a település a Bükk északi lábainál fekvő dombvidéken, gyönyörű természeti környezetben fekszik, mi magyarok általában nem úgy gondolkodunk az ország ezen részéről, mint ahol olyan nagyon jó lenne élni. Egyre több nyugat-európai ember mégis úgy dönt, hogy jobb lesz itt az élete, mint a szülőhazájában. Csokvaományban működik egy pizzéria, itt ültünk le beszélgetni öt Hollandiából a településre költözővel. A beszélgető partnereim közül Jürgen 49 éves, programozó, informatikai rendszerek tervezésével és megvalósításával foglalkozik. Peter 57 éves profi sportoló volt. A fia 26 éves, hat hete érkezett nyaralni Magyarországra, és már úgy döntött, hogy itt marad, ő egy telekommunikációs cégnél dolgozik távmunkában. Marcello 48 éves, burkoló a szakmája, párja 49 éves, elektromos kerékpárok összeszerelésével foglalkozik. Ők frissen érkeztek Csokvaományba, annyira megtetszett nekik a térség, hogy már vettek is egy házat, amit fel fognak újítani. Leginkább Jürgen, Peter és Marcello mesélték el, hogy milyennek látják Hollandiát, és miért választották Magyarországot új lakhelyüknek.

Milyennek látják a mai Hollandiát? Milyen változások történtek ott az elmúlt években?

Jürgen: Az elmúlt tíz évben nagyon sok minden megváltozott, a bevándorlás egyre nagyobb mértéket ölt.

Peter: Igen, Hollandiába régebben munkavállalási céllal jöttek bevándorlók főleg Spanyolországból és Olaszországból. Ők keményen dolgoztak, és utána 10-15 év múlva szinte kivétel nélkül visszatértek a szülőhazájukba. Később viszont jöttek a törökök és a marokkóiak, akik már maradtak. A sport mellett hétvégente biztonsági őrként dolgoztam szórakozóhelyeken, ezért jól láttam a változást. Sok rossz tapasztalatom volt a bevándorlókkal, a problémák 98 százaléka a szórakozóhelyeken velük volt, főleg a muszlimokkal, a marokkóiakkal. Ma már a marokkói maffia is ott van Hollandiában. Ez a probléma már harminc éve elkezdődött, és egyértelműen egyre rosszabb lett az utóbbi években. A bevándorlók vallása komoly problémát jelent. Én nem vagyok erősen vallásos, nem kereszténynek neveltek, nem érdekel, hogy valaki keresztény, vagy muzulmán, de nem uralhatnak minket.

Úgy érzik, hogy a bevándorlók uralják az országukat?

Peter: A vallásuk uralkodik, az imámok. Uralni akarják a világot, erről nyíltan beszélnek. A holland nagyvárosokban már számtalan mecset van, Rotterdamban akarják felépíteni Európa legnagyobb mecsetjét. Sok holland nagyvárosban már többségben vannak a bevándorlók, Amszterdamban még 50 százalék alatt van az arányuk, de például Rotterdamban már eléri a 60 százalékot.

Marcello: A bevándorlók első generációja kevésbé problémás, ők dolgozni érkeztek, és hálásak azért, mert dolgozhatnak. A bevándorlók második és harmadik generációja okozza a gondokat, akik meg akarják tartani a saját kultúrájukat Hollandiában.

Peter: Felteszem a kérdést: Ha egy másik országból jössz hozzánk, akkor miért akarod az összes otthoni szokásodat az én országomba hozni? Én sem várom el, hogy itt Magyarországon olyan legyen, mint Hollandiában. Nem várom el, hogy holland ételeket szolgáljanak fel nekem Magyarországon, megpróbálok alkalmazkodni a helyi szokásokhoz.

Hogyan változtak meg a holland nagyvárosok az elmúlt évtizedekben?

Peter: Amszterdam nyugati részén, Amsterdam-West-en születtem, és nőttem fel. Itt ma már többségben vannak a bevándorlók. Nemrég átautóztam azon a környéken ahol felnőttem, és azt láttam, hogy már nem az, ami korábban. Sokkoló volt. Azon gondolkoztam, hogy mi történhetett.

Az épületek a régiek voltak, de csak külföldi embereket láttam.

Jellemző, ha végig megyünk az utcákon, hogy mindegyik erkélyen ott vannak a műhold antennák, és egy irányba néznek, mert annak az országnak a műsorait akarják nézni a bevándorlók, ahonnan jöttek. Ha az emberek integrálódnának a társadalomba, akkor nem lenne probléma, de nem integrálódnak. Sokan, akik már hosszú évtizedek óta az országban élnek, még mindig nem tanulták meg a holland nyelvet.

Tudnának mondani pár példát a bevándorlók okozta problémákra?

Peter: Elég lenne megnézni, hogy mi történne, ha egy nő csinosan, kicsit kihívóan felöltözne, és végig sétálna a bevándorlók által lakott Nyugat-Amszterdamban. Valószínűleg megköpködnék, és megdobálnák, és azt kiabálnák rá, hogy prostituált. A homoszexuálisok nem sétálhatnak a barátjukkal kézenfogva Nyugat-Amszterdamban. Nem tehetik meg. Nem tehetik meg, mert megvernék őket. Az Amszterdamban élő zsidók nem sétálhatnak az utcán kipával a fejükön. A zsinagógában megmondják nekik, hogy ne járjanak kipában, mert veszélyes, megverhetik őket. Hollandiában. Két napja voltam Budapesten, ott ezek nem történnének meg. És ebből a helyzetből támadják most Magyarországot. A holland médiában rasszistának és homofóbnak bélyegzik a magyar embereket. Az EU Magyarország ellen van, mert Orbán Viktor nem hallgatja el a problémákat.

Marcello: Az egyik gyerekem transzgender, két évesen azt mondta, hogy fiú szeretne lenni. Később megvizsgálták a pszichológusok, és azt mondták, hogy 100 százalékig fiú. Kezdetben persze nehéz volt, de mára már elfogadtuk. Szíriai fiatalok, akik közel élnek hozzá, folyamatosan fenyegetik, hogy megölik, az egyik barátját már meg is verték. Nagyon féltem őt. Most még a volt feleségemmel él, de remélem, hogy ő is ideköltözik majd Magyarországra. Természetesen neki is nehéz otthagynia a családját, és nekem is őket.

Peter: Nem az utálat beszél belőlünk, a sportban sok csapattársam muszlim volt, akikkel jóban voltam, nagyon rendesek. Vannak sikeresebben integrálódó csoportok is, például a korábbi dél-amerikai holland gyarmatról, Suriname-ból érkező emberek. De őszintének kell lennünk, az integráció jellemzően nem működik.

Összességében talán minden tizedik bevándorló esetén sikeres. És még több embert akarnak behozni. Remélem, hogy Magyarország képes lesz ezt megállítani. Bár már most nagyon sok pénz jön az EU-ból Magyarországra és Lengyelországba is, és ezzel gyakorlatilag csapdába csalták ezeket az országokat, mert most azt mondják, hogy nem kapják meg, ha nem teljesítik az EU követeléseit. Ez a demokrácia?

Hogyan mutatják be a migránshelyzetet a nyugati médiában?

Marcello: Ha egy bevándorló követ el bűncselekményt, akkor a hírekben kitakarják az arcát, és nem mondják el a nevét. Ha viszont egy fehér ember, akkor minden személyes adatot közzétesznek róla. A bevándorlókat megvédi a média. A félreértések elkerülése végett, nem gyűlöljük őket, a párom előző férje egyiptomi származású bevándorló volt. Nincs baj velük, ha integrálódnak a társadalmunkba.

Jürgen: Nem hibáztathatjuk a bevándorlókat. A kormányunk, és az EU tehet a kialakult helyzetről.

Mi Magyarországon a nyugat-európai helyzetről sokszor csak az ottani médián keresztül értesülünk. És ezekben jellemzően teljesen más képet festenek a nyugat-európai életről.

Marcello: Hazudnak.

Peter: 15 évvel ezelőtt belga cégek megvették a legnagyobb holland újságokat. Ezeket a belga cégeket az Európai Unió támogatja, ezért bármit leírnak, amit Brüsszelből kérnek.

Jürgen: A nyugati média a pénzt követi, csak néhány befolyásos ember kezében van. Nagy probléma, hogy vannak erők, akik meg akarják osztani az embereket, hogy azok ne tudjanak erőt mutatni a hatalommal, és a hatalom mögött álló emberekkel szemben. A nagy különbség Nyugat-Európa és Magyarország között az, hogy Orbán Viktor érti ezt, és nem hagyja, hogy ugyanez megtörténjen itt is. Ő még kiáll a tradicionális értékekért, a kultúráért, a családokért. Itt nem csak a migrációról kell beszélni. A holland jogszabályok az olyan hatalmas vállalatoknak kedveznek, mint a Microsoft, az Amazon, a Google. Ha valakinek egy kis, vagy közepes vállalkozása van, akkor a buta jogszabályi környezet miatt manapság nehéz működtetnie.

Hollandiának komoly történelmi múltja van, nagy emberekkel. Mit jelent ma a holland nemzet?

Peter: A holland nemzet ma már szinte nem is létezik, csak az EU egyik tartománya vagyunk. A történelmünket úgy próbálják meg beállítani, mintha az nem szólna semmi másról, mint a rabszolgatartásról. A nagy történelmi hőseink szobrát le akarják cserélni a holland városokban, mert azt mondják rájuk, hogy rasszisták. Igen, voltak sötét lapok a történelmünkben, nem vagyok rá büszke, hogy a hollandok rabszolgákat hoztak el Afrikából, de nem írhatják át az egész történelmünket. Hogy hibáztathatnak minket azért, ami 1750-ben történt? Világszerte ezt láthatjuk, szinte már bűnözőnek számítunk azért, mert fehérek vagyunk. Hiába nem követtünk el semmit, csak azért mert fehérnek születtünk.

Erről tanulnak a gyermekeik az iskolában?

Jürgen: Amit az iskolában tanulnak az szemét, de megpróbáljuk megtanítani őket az igazi történelemre, az igazi értékekre. Ez egy nagyon nehéz feladat, mert velem nem töltenek annyi időt, mint az iskolában. Megpróbálom őket úgy tanítani, hogy nyitottak maradjanak, és képesek legyenek kritikus kérdéseket feltenni. Úgy gondolom, hogy az iskolarendszerünk nem működik megfelelően, mert nem változott az elmúlt évtizedekben.

Peter: A fiatalok máshogy gondolkoznak már, mint mi. Itt van az internet, a mobiltelefonok, már nem abban a korban élünk, amiben mi felnőttünk. Ez pedig visszavezet a migráció kérdéséhez is. Bár

a második generációs bevándorlók egy része jól tud hollandul, az újonnan érkezők nem tanulják meg a nyelvünket.

Marcello: Hollandiában ma már mindenki beszél angolul, ezért ha jön egy bevándorló, akkor neki nem kell megtanulnia hollandul.

Hogy látják Hollandia jövőjét?

Jürgen: Egyre többen élnek az országban, és még több bevándorlót akarnak beköltöztetni. Hollandia már így is zsúfolt, a farmerjeinknek fel kell adniuk a földjeiket, mert hely kell az új embereknek. Az étel, az energia máshonnan fog jönni, és még inkább függeni fogunk az EU-tól. Mint ember és ország is azt kell tennünk, amit akarnak, mert függünk tőlük. De ez nem csak Hollandiára jellemző, hanem a többi európai országra is. Remélem Magyarország elég erős lesz, hogy ellenálljon ennek, és tovább tudja folytatni a mostani útját.

Peter: A fiam 26 éves, és még az édesanyjával kellene laknia sok éven keresztül, nem lehetne Hollandiában saját lakása. A bevándorlók akár papírok nélkül is hamarabb kapnak lakást az önkormányzatoktól, mint mi. Nekünk nagyon nehéz családot alapítani, a bevándorlók pedig jönnek, és sok gyerekük van.

Marcello: Hollandiában ha gyereked van, akkor támogatást kapsz. Ha több gyereked van, akkor több támogatást. A bevándorlóknak sok gyereke lesz, mert ebből a pénzből élnek. Házat és támogatást kapnak az államtól, és nincsenek motiválva a munkára.

Peter: Éltem Spanyolországban, ott is ez a helyzet. Sokszor nem is a bevándorlók tehetnek ezekről, hanem az állami szervek, és a szociális támogatások terelik őket ebbe az irányba. Persze, hogy nem fognak dolgozni, ha megélnek valamilyen szinten ezekből a pénzekből.

Marcello: A holland kormány most nagyon támadja a magyar gyermekvédelmi törvényt is. Megmutathatok könyveket, hogy mit tanulnak a holland gyerekek az iskolában manapság. A 7-10 éves gyerekek ülnek az osztálytermekben, és arról hallgatnak előadást, hogy hogyan kell maszturbálni. Bejön két meztelen felnőtt, és elmagyaráznak nekik mindent a szexről, hogy mi, mire való. Őrület, ez nem normális.

Jürgen: Szinte át akarják programozni a fiatalokat a családi értékekkel szemben.

A holland emberek mekkora része gondolkodik úgy ezekről a kérdésekről, mint Önök?

Jürgen: Talán 20-25 százalék gondolkodik hasonlóan, mert a hollandok többsége a mainstream médiát nézi és hallgatja, és elhiszi, amit ott mondanak nekik.

Peter: Nehéz kérdés, de növekszik az arányuk.

Miért választották Magyarországot új otthonuknak?

Jürgen: Láttam egy videót egy férfiről, aki Magyarországon élt egy kis faluban, szép természeti környezetben, és tetszett az élete. Végül több holland családdal közösen úgy döntöttünk, hogy ide jövünk Csokvaományba.

A fő ok, amiért Magyarországra költöztünk az, hogy egyetértünk azzal, ahogyan a magyar kormány gondolkozik a világról, a kultúráról, a családról, a hagyományokról. Olyan értékekről, amik háttérbe szorultak Hollandiában.

Marcello: Mi is ugyanazt a videót láttuk, mint Jürgen. Ebben beszéltek arról, hogy jöhetnének szakmunkások is ide. És persze a magyar kormány politikája miatt is jöttünk.

Peter: Én Kassán jártam, onnan Abádszalókra utaztam, és ezen a vidéken utaztam át. Megtetszett a környék, a hegyek, a táj. Ibizán laktam akkor, de úgy döntöttem, hogy inkább itt szeretnék élni. Először csak béreltem itt egy házat néhány napig, de megtetszett a falu, úgyhogy végül vettem egy sajátot, és ideköltöztem.

Milyennek látják Magyarországot?

Peter: Itt mindenki udvarias bárhová is megyünk. Hollandiában sok történetet hallottam Budapestről is, hogy nem szívesen látják itt a vendégeket, de ez hülyeség. Más itt az élet. Lehet, hogy sokat dolgoznak a magyarok, és sokszor talán mókuskerékben élnek, de mégis kapcsolatban vannak egymással. Hollandiában már a szomszédukat sem ismerik az emberek. Látom az interneten, hogy sok holland gondolkodik abban, hogy Magyarországra költözik. Csokvaomány térségében is mágnesként működik, hogy jókat hallanak róla, hogy kedvesek az itteni emberek, és jó itt élni.

Marcello: A magyarok barátságosak, a legtöbben megpróbálnak segíteni nekünk, még ha nem is beszéljük a magyar nyelvet. Hollandia síkság, szeretjük az itteni dombokat.