A Hormuzi-szoros után megvan a következő globális kockázat?
Az iráni háború miatt az egész világ megtapasztalhatta, hogy milyen lehet egy fontos kereskedelmi útvonal lezárása. A Hormuzi-szoros mellett a Tajvani-szoros is fontos pontja a világkereskedelemnek.
A Tajvani-szoros a világ egyik legfontosabb tengeri és gazdasági útvonala. Rengeteg kereskedelmi hajó halad át rajta, amelyek Ázsiát kötik össze Európával és Amerikával. A térség különösen azért kritikus, mert Tajvan a világ vezető félvezető- és mikrochipgyártó központja. Az olyan cégek, mint a TSMC, kulcsfontosságú chipeket gyártanak telefonokhoz, autókhoz, számítógépekhez és katonai technológiákhoz. Ha a szorosban háború vagy blokád alakulna ki, az világszintű chiphiányt és gazdasági válságot okozhatna. A konfliktus a globális kereskedelmet is lassítaná, mert sok hajó kénytelen lenne más útvonalakat használni. Emellett a térségben az Egyesült Államok és Kína stratégiai rivalizálása is jelen van, ezért egy helyi konfliktus könnyen nemzetközi válsággá válhatna.
A Tajvani-szoros esetében is létezik annak az esélye, hogy egy konfliktus miatt részben vagy teljesen megbénuljon a hajóforgalom. A legnagyobb katonai erő a térségben Kína, ezért elsősorban ő lenne képes tengeri vagy légi blokádot kialakítani. Kína rendszeresen tart hadgyakorlatokat a szoros környékén, amelyekkel azt demonstrálja, hogy szükség esetén ellenőrzése alá tudná vonni a térséget. Teljes lezárás azonban sokkal bonyolultabb lenne, mint a Hormuzi-szoros esetében, mert a Tajvani-szoros szélesebb és nemzetközi hajózási útvonalnak számít. Egy ilyen lépés valószínűleg az Egyesült Államok és szövetségesei reakcióját is kiváltaná. Már egy részleges blokád vagy katonai feszültség is komoly gazdasági hatással járna, különösen a chipgyártás és a globális kereskedelem miatt. Ezért sok ország stratégiai érdeknek tekinti, hogy a szoros nyitva és biztonságos maradjon.
Egy válság a Tajvani-szoros körül nagyon gyorsan érezhető lenne világszerte. Az egyik legnagyobb hatás a félvezető- és mikrochiphiány lenne, mert Tajvan kulcsszereplő az elektronikai iparban. Emiatt drágulhatnának vagy hiánycikké válhatnának telefonok, számítógépek, autók és más modern technológiai eszközök. A tengeri kereskedelem lassulása miatt emelkednének a szállítási költségek, ami végül sok termék árát növelné a boltokban is. A pénzügyi piacok valószínűleg erősen reagálnának: tőzsdei esések, bizonytalan befektetői hangulat és gazdasági lassulás is kialakulhatna. Az energia- és nyersanyagárak is megemelkedhetnének, mert Ázsia a világ egyik legfontosabb ipari központja. Egy hosszabb konfliktus akár a 2020-as chiphiánynál is súlyosabb globális ellátási problémákat okozhatna.
A Tajvani-szoros teljes blokádját jelenleg a legtöbb elemző nem tartja közvetlenül küszöbön álló eseménynek, de a kockázat az elmúlt években nőtt. Kína egyre gyakrabban tart nagyszabású hadgyakorlatokat a térségben, és nyíltan hangsúlyozza, hogy szükség esetén nyomást gyakorolhat Tajvanra. A legtöbb szakértő szerint rövid távon inkább részleges katonai nyomásgyakorlásra, ellenőrzésekre vagy ideiglenes korlátozásokra van esély, mint teljes lezárásra. Egy valódi blokád rendkívül kockázatos lenne, mert súlyosan érintené a világgazdaságot és könnyen bevonhatná az Egyesült Államokat valamint más ázsiai szövetségeseket is. Emiatt Kína számára is nagy gazdasági és politikai ára lenne egy ilyen lépésnek. Ugyanakkor a térség stratégiai jelentősége miatt a világ vezető országai folyamatosan készülnek egy ilyen forgatókönyvre. Összességében a veszély valós, de jelenleg inkább közepes hosszú távú geopolitikai kockázatnak tekintik, nem pedig közvetlenül várható eseménynek.
