A lengyelek a hátunk mögött szervezkednek – V4 helyett V3
A Jagelló Egyetemen működő Klub Jagiellonski kutatócsoport vezetője szerint Lengyelország és Magyarország kapcsolata „fagyossá vált”, míg Csehországgal és Szlovákiával „soha nem álltak ilyen közel egymáshoz”.
Pawel Msialek, a lengyelországi Jagelló Egyetemen működő Klub Jagiellonski kutatócsoport vezetője arról írt a Notes from Poland hírportálon megjelent cikkében, hogy nem tartja kizártnak, hogy a V4-ekből V3 válhat, hiszen a háború kitörése átformálta a tagországok közötti kapcsolatokat és erőviszonyokat.
Msialek rámutatott, hogy az ukrajnai háború komoly politikai visszhangot váltott ki Közép-Európában, a visegrádi csoport országainak (V4-ek) viszonyában is zavar keletkezett.
A cikk szerzője szerint „érdemes a lehető legjobban kihasználni ezt a lehetőséget”.
A kutatócsoport vezetője felidézte, hogy az ukrán-orosz háború előtt Lengyelország Magyarországgal ápolta a legerősebb kapcsolatot. „Budapest nemcsak Varsó legfontosabb partnere volt a régióban, hanem az Egyesült Királyság távozása után az EU-ban is a legfontosabb partnerévé vált” – hangsúlyozta Msialek.
Hozzátette, a két kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) és a Fidesz között nyilvánvalóak a hasonlóságok: mindkettő a vidéki, konzervatív népességre támaszkodik a liberális, nagyvárosi elitekkel szemben, amelyek jó viszonyban vannak az EU elitjével is.
A szerző ugyanakkor megjegyezte, hogy a varsói és a budapesti vezetés korábban is ellentétesen viszonyult Oroszországhoz, ám a magyarok átléptek egy határt azzal, hogy „a háború kitörése után kétértelműen viszonyultak a megtámadott Ukrajnához és az agresszor Moszkvához”.
Ez abban is megmutatkozik, hogy a magyar kormány ellenőrzése alatt álló sajtó és a lengyel média egymással szemben álló módon tájékoztat a háború fejleményeiről – írta Msialek.
A háború kitörése után a magyar politikát még Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke is bírálta, „pedig korábban az EU-tagállamok nagyobb szuverenitása ügyében egy húron pendült Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével”– emlékeztetett a szakértő.
Prága lehet az új Budapest?
Magyarország szerepének hanyatlásával párhuzamosan a lengyel-cseh kapcsolatok dinamikusan erősödnek – hangsúlyozták a cikkben. Alig néhány hónappal ezelőtt a Varsó-Prága tengely fő témája a turówi szénbánya körüli vita volt. Ez a kérdés Babiš hivatali idejének lejártáig a sok tárgyalási forduló ellenére sem oldódott meg – idézték fel.
Természetesen nem Turów volt az egyetlen oka annak, hogy a cseh-lengyel kapcsolatok nem voltak erősek. Prága bírálta a lengyel igazságügyi rendszer reformját. Nem osztotta a PiS európai politikáját sem, bár maguk a csehek is nagy szkepticizmust tanúsítottak az EU-val szemben. A cseh kormány sem támogatta a PiS-t az Európai Bizottsággal folytatott vitáiban.
A két ország azonosan ítéli meg az orosz fenyegetést, és ennek rendelik alá kétoldalú kapcsolataikat. Erre a legjobb példa a cseh-lengyel gázvezeték ügye, amelyet eddig Prága nem forszírozott, ám most már a német-cseh-szlovák hálózat kiegészítőjének tekinti. Emellett javítanák a közlekedési infrastruktúrát is, ami elérhetőbbé tenné Csehországból a lengyel tengeri kikötőket – hívta fel a figyelmet Pawel Msialek.
mandiner
