Erősödött a kormánypárt, gyengült az ellenzék Lengyelországban – legalábbis erről ír az ottani sajtó egy nappal a választások után.
A kommentárok felhívják a figyelmet arra is, hogy az új összetételű szejmben az eddiginél szélesebbé válik a „politikai spektrum”. A PiS újabb választási győzelmét az tette lehetővé, hogy a Polgári Koalíció (KO) vezető erejének, a Polgári Platformnak (PO) nem sikerült a kormánypárt valódi alternatívájaként megjelennie – értékelte a várható választási eredményt a német tulajdonú onet.pl hírportálon Andrzej Stankiewicz. Szerinte nehezen képzelhető el, hogy Grzegorz Schetyna, a PO elnöke „felébredne, és a belátható jövőben győzelemre vezetné pártját”.
Az exit pollok szerint hat százalékkal többet kapott a kormányzó PiS, mint az előző, 2015-ös választáson, azonban az ellenzéki tömörülések összességének nagyobb választói támogatása miatt mandátumszáma hasonló lehet a korábbihoz. A baloldal és a Lengyel Parasztpárt (PSL) viszont örül eredményének, amely jobb, mint az előző választáson volt – állapítja meg Stankiewicz. A PiS-szel szemben kritikus Rzeczpospolita című napilap szerint a választási eredményt az határozta meg, hogy a kormánypárt a kampány egyetlen napját sem aludta át, miközben a KO elpazarolta alaptőkéjét. A PO és a vele szövetségben induló Modern (Nowoczesna) kisebb támogatásra tett szert, mint négy évvel ezelőtt összességében, amikor külön indultak – mutat rá a kommentátor, Michal Szuldrzynski. Szerinte ez annak jele, hogy lassan lejár a Grzegorz Schetyna vezette liberális ellenzék ideje.
A szejmben a választás nyomán a teljes politikai spektrum – a kormánypárt mellett a baloldal, a liberálisok, a mérsékelt kereszténydemokraták és a nacionalista jobboldal – képviselve lesz – állapítja meg Szuldrzynski, aki szerint az alsóház ennek nyomán a politikai vita nagyon pluralista színterévé válik.
A Do Rzeczy című konzervatív hetilap kommentátora, Piotr Semka szerint a parlamenti választási eredmény fényében nem látható olyan jelölt, aki a jövő évi elnökválasztáson komoly kihívója lehetne a PiS jelöltjeként 2015-ben megválasztott Andrzej Dudának. A KO színeiben – Semka szerint – Malgorzata Kidawa-Blonska indul majd, aki a mostani választáson a vezető ellenzéki tömörülés kormányfőjelöltje volt. Grzegorz Schetyna nem fog lemondani a PO elnökségéről, Kidawa-Blonska lojalitását kihasználva, és a tömörülés „nehéz helyzetére” hivatkozva egy „kemény magot” próbál majd kialakítani maga körül – vélte Semka. Szerinte a PO kampányát támogató Donald Tusk volt lengyel kormányfő, az Európai Tanács leköszönő elnöke jelentős reményeket ébresztett személyével, ezért Semka szerint éppen ő lett – a párton belül korábban Schetyna riválisa – „a PO vereségének okozója”.
Rafal Chwedoruk politológiaprofesszor a Polsat News kereskedelmi hírtévében kiemelte: a PiS a rekordmagas részvétel mellett a legnagyobb mértékű győzelmet érte el a rendszerváltás utáni lengyel választások történetében. Ezzel legitimációt nyert eddigi politikája folytatásához. A mandátumkiosztási rendszer miatt azonban várhatóan kisebb lesz az alsóházi többsége, mint amilyet feltehetőleg szeretett volna – állapította meg a professzor.
Kiss Gy. Csaba történész a lengyel parlamenti választásokkal kapcsolatban az M1 hétfő reggeli adásában azt mondta, hogy Lengyelországban a hagyományosan szoros amerikai kapcsolatok mellett határozottabb Európa-politika, az európai ügyekben való nagyobb részvétel várható a következő kormánytól.
A szakértő kiemelte: a lengyel társadalom jobban él, a régióban Lengyelország lépett előre a leginkább a polgárosodás terén. Hozzátette, a várhatóan újra kormányt alakító jelenlegi lengyel kormánypárt határozottan korrupcióellenes, tavaly például az alsóház elnökének le kellett mondania azért, mert a családjával állami gépen repült.
A vasárnapi parlamenti választásokon Lengyelországban a szavazatok 72 százalékának feldolgozottsága szerint a kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság párt 45,8 százalékot szerzett és várhatóan egyedül kormányt alakíthat. A legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Polgári Koalíció (KO) 25,5 százalékon, a posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetségből (SLD) és kisebb balliberális tömörülésekből álló baloldali szövetség 11,9 százalékon áll, a Lengyel Parasztpártra (PSL) és az azzal közös listán induló, rendszerellenes Kukiz’15 mozgalom alkotta szövetségre a szavazók 9 százaléka voksolt.
Forrás: 888