A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője pénteken kijelentette, hogy több mint ezer dzsihádista él Németországban, akik bármelyik pillanatban terrortámadást követhetnek el.
Megfigyelésükre nincs kellő kapacitás, de jogi korlátok miatt elfogni sem lehet őket.
A hivatal vezetője elismerte, hogy mintegy 1100 dzsihádista él Németországban, ezek közül 430-at soroltak olyan veszélyességi kategóriába, miszerint bármely pillanatban készen állnak súlyos bűncselekményeket elkövetni. A német titkosszolgálatok prioritássá nyilvánították a radikalizálódó muszlim közösségek kontroll alatt tartását. Ugyanakkor, az alkotmányvédelmi hivatal vezetője elismerte, hogy bár a rendőrséggel együttműködve folyamatosan ellenőrzik ezeket a személyeket, megfigyelésükre nem áll rendelkezésre a kellő kapacitás; még a fokozottan veszélyesnek nyilvánított, potenciális dzsihádisták közt is fontossági sorrendet kell felállítani, mert a hatóságok nem tudnak a nap 24 órájában nyomon követni ennyi lehetséges terroristát.
A titkosszolgálatok komoly problémába ütköznek, amikor a lehetséges elkövetők tömegeit kell megfigyelés alatt tartani, mert egyetlen személy nyomon követése is több titkosszolgálati alkalmazott közreműködését igényli.
“A probléma, hogy ha mindannyiukat megfigyelés alatt akarjuk tartani, egyetlen célszemély nyomon követése is sok embert igényel. Nem lehetséges valamennyi célszemélyt megfigyelni a hét összes napján, a nap 24 órájában.”
A terrorveszély elhárítását eközben nem csak a titkosszolgálatok kapacitásának korlátozott volta, de a xenofíliát népszerűsítő civil szervezetek és liberális politikai erők is megnehezítik. A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője kijelentette, hogy radikális szalafista szervezetek toborzást folytatnak a migránsok közt, és az Európába érkező bevándorlókat segítő számos civil szervezet a terrorsejtek fedőszerveként működhet.
Az elhárítás ügynökei több alkalommal is szemtanúi voltak annak, amint szalafista prédikátorok az országba újonnan érkező közel-keleti migránsok közt próbálnak új tagokat toborozni. Az alkotmányvédelmi hivatal vezetője azt is nyilvánosan kijelentette, hogy terrorszervezetek képesek befolyásolni és mozgósítani a jogvédő szervezeteket, ezért felszámolásuk kényes politikai kérdés is egyben, ami a civil szféra védelméért tevékenykedő aktivisták ellenállásába ütközik.