Érdekes dolog ez a kétszínűség.
Frissen értesülhettünk róla, hogy Litvánia határkerítést épít. Kénytelen, hiszen Fehéroroszország számolatlanul és direkt küldi át közös határukon az illegálisan érkezett migránsokat. Egészen pontosan az év eleje óta 4100 határátlépőt tartóztattak fel Litvániában, ez pedig tűrhetetlen.
És persze igazuk van. Mi mindig is úgy gondoltuk, hogy minden egyes ország szuverén joga eldönteni, kit enged be és kit nem. Ide nem kell jóemberkedés, meg egyéb kamu dumák: annak van keresnivalója nálunk – és mindenkinél –, akinek örülünk. Az emberben mégis felmerül néhány kérdés. Különös tekintettel azok után, ha elolvassa a progresszív sajtó szűkszavú, lényegre törő beszámolóit az eseményről. Hiszen ők úgy tesznek, mintha ebben semmi rendkívüli sem lenne.
A pofátlanságnak ezen foka csak először idegesítő, aztán már kifejezetten szórakoztatóvá válik. Hiszen ugyanezek a sajtótermékek voltak azok – hátuk mögött a balos politikusokkal –, amelyek 2015-ben a világból kikergették volna Magyarországot. Jól gondolják, a kerítés miatt. A szörnyű, ocsmány, viselhetetlen, embertelen, fasiszta kerítés miatt. Hiszen Európa maga mögött hagyta azokat az időket, amikor falakat kellett emelni. Berlin óta nem építjük, hanem romboljuk az embert embertől elválasztó, fizikai akadályokat. Az a nemzet, amely nem szándékozik beengedni számolatlanul az illetéktelenül érkezőket, bűnös. Ahol érdeklődnek az adott személy életkora és egyebek után, miután ezt papírok hiányában nem tudják igazolni, alávaló hely.
És így tovább, és így tovább.
Magyarország nem a szőnyeg szélére lett állítva retorikailag, hanem egyenesen onnan indult be csak igazán komoly hatásfokkal az a kommunikációs lejárató kampány, amit azóta is láthatunk az Európai Uniótól. Azt is megtudhattuk anno, hogy Németország a lehető legjobb fej, hiszen egymillió embert is szíves örömest beengedett. Hát, mintha kissé megváltozott volna a világ az elmúlt hat évben, nemde? Mostanra Németország odáig jutott, hogy nem kíván afgánokat befogadni. Immár ez nem bűn, mulasztás, hovatovább gonoszság, hanem a dolgok természetes menete. Akkoriban Ausztria is csak kaput emelhetett oldalszárnyakkal.
Hiszen több tízezer ember nyomását – pár nap alatt – felfogni kerítéssel, elemi rossz. Fél év alatt 4000 ember ellenében falat emelni viszont szükséges tevékenység. Lukasenka rossz, tehát a migránsai is azok, akikkel szemben fel lehet lépni. Magyarország viszont a jó migránsokat akarta Európán kívül tartani, az meg újfent rossz dolog.
Értik, ugye? Ami a magyaroktól botrány, bárki mástól magyarázható. Tőlünk megengedhetetlen, másnak szükséges, mert érdeke. És ebből, ilyenkor derül ki, hogy valójában mi is van a balos propaganda hátterében: nem az számít, hogy az Orbán-kormány mit tesz. Az számít, hogy az Orbán-kormány teszi.
Ennyi. A napnál is világosabban láthatjuk minden ilyen esetben, hogy az egyes személyek zavarják a propagandát. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott Tucker Carlsonnak adott – és azóta rekordszámban megnézett – interjúban, a sikereink miatt dühösek ránk. Mert látják, hogy patrióta, jobboldali módon is lehet társadalmat építeni, gazdaságot élénkíteni, országot felvirágoztatni. A siker veszélyes. Létezhet ennél szebb bók?
Forrás: vasarnap.hu