Site icon Mai Világ

A magyar kormány számítását is keresztülhúzhatják a lengyelek

Varsó, 2019. október 13. Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) elnöke beszél a párt eredményváróján a lengyel parlamenti választások után Varsóban 2019. október 13-án. Az urnazárás után közölt exit pollok szerint megnyerte a lengyel parlamenti választásokat és akár egyedül is kormányt alakíthat az eddig kormányzó PiS. MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka

Hirdetés

Felbomolhat a lengyel kormánykoalíció, ha az abban részt vevő egyik törpepárt, a Szolidáris Lengyelország nem szavazza meg az EU helyreállítási alapjának lengyel parlamenti ratifikálását.

Ez egyben az uniós szintű elfogadást is megállítaná, ami a magyar kormány pénzügyi terveinek is keresztbe tenne.

A Lengyelországot vezető radikális jobboldali kormánykoalíció összeomolhat, ha egyik pártja nem szavazza meg az EU helyreállítási alapjának lengyel parlamenti ratifikálását – idézte a Financial Times Jaroslaw Kaczynskit, a koalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) elnökét, Lengyelország tényleges vezetőjét. Az EU 750 milliárd eurós alapja a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság utáni helyreállítást szolgálja, ezért különösen nagy szükségük lenne rá a dél-európai országoknak. Sajtóértesülések szerint a magyar kormánypárt ratifikálni fogja az alap bevezetését, mert abból még a 2022-es választások előtt jelentős támogatások érkezhetnek Magyarországra.

A helyreállítási alapot mind a 27 uniós tagállam törvényhozásának ratifikálnia kell ahhoz, hogy elindulhasson, azaz az EU felvehesse a közös hitelt a finanszírozásához. A pénzkeret nagyjából felét az Európai szolidaritás jegyében támogatásként fogják elosztani, míg másik felét a tagállamok arányosan kedvezményes hitelként fizetik vissza. A lengyel parlamentben a tervek szerint áprilisban szavaznak erről a kérdésről és az egyik koalíciós párt, a Szolidáris Lengyelország jelezte, hogy nem kíván igennel szavazni.

Ezt azzal indokolják, hogy szerintük nem közösen kellene törleszteni a pénzkeretnek azt a részét, amit hitelként vehetnek igénybe a tagállamok, továbbá kifogásolják, hogy a támogatások odaítélését a jogállamiság érvényesülésének feltételéhez kötik az uniós országok, amit az Európai Bizottságnak kell felügyelnie. Ezzel kitartanak Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő tavaly év végi álláspontja mellett, miszerint a jogállamiság érvényesítése nem mérhető egzakt módon, ezért lehetővé teszi, hogy egyes tagállamok szuverenitását erre hivatkozva mások korlátozzák.

Hirdetés

Kaczynski a jobboldali Gazeta Polska újságnak adott interjút, amelyen azt monda, veszélyes az az ellenkezés, amely a kormány javaslatának parlamenti vereségéhez vezethet, és ebből le kell vonni a következtetéseket. A koalíciós partnerek tűrőképességének tesztelése sikertelen lesz, mert hosszabb távon a kormány lebénulásához vezethet, amit nem akarnak megvárni.

A legnagyobb ellenzéki párt, a mérsékelt jobboldali Polgári Koalíció szintén azt jelezte, hogy le fogja szavazni a ratifikálást, mert a kormány nem adott garanciákat arra, hogy a pénzt, amit Lengyelország a helyreállítási alapból kap, igazságos és átlátható módon fogják elkölteni. Ugyanakkor 48 baloldali politikus hajlandó lenne támogatni a dolgot, ami pótolhatná a hiányzó kormánypárti szavazatokat, s így átmehetne a törvényhozáson a kormány javaslata.

A szakértőknek nincs szükségük atomfizikusi diplomára ahhoz, hogy megállapítsák, Kaczysnki figyelmeztetése, vagy fenyegetése, ha tetszik, világosan jelzi a lengyel kormánykoalíció repedezését, amely az elmúlt egy évben egyre mélyebb lett. Sokan puszta erőpróbát látnak az ügyben, amelyben a Szolidáris Lengyelország igyekszik átvenni a PiS vezető helyét a radikális jobboldalon a 2023-ban esedékes következő parlamenti választások előtt, miután Kaczynski elmúlt 70 éves, és már látható politikai pályájának vége.

Külön csatát vív a radikális jobboldal vezető helyéért Zbignive Ziobro igazságügyi miniszter, a Szolidáris Lengyelország elnöke és Morawiecki. Kaczynski megerősítette, hogy bizalma töretlen a kormányfőben és támogatja a kormány politikáját, hozzátéve, ha nem ez lenne a helyzet, akkor Morawiecki már nem lenne Lengyelország miniszterelnöke. Egy homályos célzással tett egy megjegyzést arra vonatkozóan is, hogy a jövőben gyengülhet a befolyása, mivel a „politikában bármi megtörténhet”.

Jaroslaw Kaczynskit mostani megjelenése előtt március 5-én láttak utoljára a Szejmben – adta hírül az onet.pl. Vele kapcsolatban régóta terjed az a pletyka, hogy betegeskedik, de eddig csak annyi derült ki, hogy a térde szorul kezelése. Az EU oltási politikájáról az a véleménye, hogy az unió kompromittálta magát az oltások vásárlásánál. Akárcsak a többi EU-tagállam, Lengyelország is azért szállt be a közös vakcinabeszerzésébe, mert azt remélte, hogy gyorsabban letudhatja a járványt, ám a lengyelek vezére úgy látja, az oltások elkezdtek eltűnni, és bár nincs bizonyítékuk, hova lettek, de felételezi, hogy azokba az országokba kerültek, ahol többet fizettek értük

Hirdetés

Néhány napja még arra készült, hogy a PiS-ből és két törpe pártból álló kormánykoalíció kitart a következő választásokig, azaz 2023 őszéig. A koalícióban számos véleménykülönbség van, de azért van a vezetőség, hogy elsimítsa ezeket. A pártvezér színes szavakkal úgy fogalmazott, hogy az ellenzék mintegy kövekkel fogja megdobálni a kormányt, de szerinte a kormányzó pártok politikai formációja védi meg Lengyelországban a demokráciát, a jogállamiságot, az állampolgárok jogait, az egészséges gondolkodást és a hagyományokat is.

Forrás: napi.hu

Hirdetés
loading...
Exit mobile version