A nők hibája, hogy bevándorlók vezetik a nemi erőszakolók listáját – állítja a Svéd Bűnmegelőzési Tanács
A svéd Bűnmegelőzési Tanács szerint a svéd nők okolhatók amiatt, hogy az afrikai és közel-keleti bevándorlók erősen felül vannak reprezentálva a nemi erőszakot elkövetők között. A Tanács szerint erre az egyetlen magyarázat, hogy a svéd nők jóval gyakrabban jelentik fel a bevándorlókat, mint a svéd férfiakat – számol be róla egy svéd lap.
Hajlamosabbak vagyunk olyan eseteket jelenteni, mikor az elkövető a mi társadalmi státuszunknál alacsonyabb szintet képvisel, vagy számunkra idegen, mivel más országból jött – állatja komoly képpel Stina Holmberg, a testület egyik elismert tagja. Óvatosan hozzátette, azért persze “elképzelhető”, hogy a migránsok nagyobb arányban erőszakolnak meg nőket, amit azzal indokolt, hogy “más a kultúrájuk”.
Teória: csupán butábbak
Egy 2010-ben, 50 ezer férfi bevonásával készült svéd tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az alacsonyabb IQ-val rendelkező férfiak jóval nagyobb arányban követnek el bűncselekményeket, és gyakrabban kerülnek börtönbe, mint az átlagos, vagy magas IQ-val rendelkező társaik.
A lap szerint ez megmagyarázná, hogy az afrikai és közel-keleti migránsok miért erősen felülreprezentáltak a nemi erőszakok terén. A szebb napokat látott Svédországban ilyen statisztikákat nem vezethetnek, ezért a szerző a finn adatokat vizsgálhatta csupán. Ezek alapján a következőt tapasztalta: az “iraki” kategóriába sorolt személyek 52,6-szor hajlamosabbak nemi erőszakra, mint egy átlagos finn. Az irakiak mögött nem sokkal lemaradva szerepelnek a szomáliaiak úgy, hogy egyébként ők teszik ki Finnország legnagyobb bevándorlócsoportját.
Miközben a finnek átlag IQ-ja 102, addig a nemzetközileg elfogadott IQ-tesztek, valamint a Wealth of Nations szerint a szomáliaiak átlag IQ-ja alig 68, ami a lap szerint egyértelművé teszi, hogy hiába minden integrációs kísérlet, ezek a csoportok mindig is hajlamosabbak lesznek a bűnelkövetésre.
A Borås 2012-es interjújában a Svéd Börtön és Pártfogó Szolgálat akkori kutatási vezetője, Martin Grann elismerte, vannak arra mutató jelek, hogy a bűnözők agya másképp működik, és a bűnözésre való hajlamnak lehetnek biológiai és pszichológiai okai, ám a svéd politikai doktrína szerint ezekről még csak beszélni sem szabad, hiszen meggyőződésük, hogy a bűnelkövetések okai döntő többségben a “szociális és társadalmi tényezők”.
Forrás: Magyar Jelen
