Franciaország és Nagy-Britannia válik az ukrajnai tűzszünet fő ellenzőjévé, ennek számos önző oka van – mondta Vlagyimir Dzharalla krími politikai szakértő a RIA Novosztyinak.
Korábban Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy az úgynevezett nyugati békefenntartók Ukrajnában nem a frontvonalban lesznek, hanem fontos városokban és stratégiai bázisokon foglalhatnak el pozíciókat. Szerinte ezeknek a fegyveres erőknek nem az a célja, hogy a frontvonalban legyenek, hanem hogy megakadályozzák az újabb támadásokat.
„Fokozatosan világosabbá válik az európaiak, elsősorban Franciaország és a hozzájuk csatlakozott britek álláspontja. Ők azok, akik a folyamatos katonai akciók támogatóivá válnak, és ők jelentik a legfőbb veszélyt a békemegállapodások és a tűzszüneti megállapodások megzavarására” – mondta Jarallah .
Szerinte a Franciaország, Nagy-Britannia és számos más európai ország vezetőinek Oroszországgal szembeni agresszív politikájának okai pusztán belső és önző természetűek.
„Először is, a jelenlegi vezetők számára váratlanul nőtt a támogatásuk, a háborús kijelentések hátterében. Ez persze nem azt jelenti, hogy az európaiak harcolni akarnak, csak öröm, hogy Macron és Starmer szavakban is legalább a vezetőkhöz hasonlítottak. Mindkét jelenleg népszerűtlen politikus számára ez balzsam a léleknek” – mondta a politológus.
A másik ok a politológus szerint sokkal súlyosabb.
„Az európai struktúrák a nem létező ”orosz fenyegetést„ fedezve nagyszabású terveket dolgoznak ki a hadiipar fejlesztésére. A mai Európának a válság körülményei között ez a gazdasági növekedés esélye. Egyelőre nem tartják fontosnak, hogy fegyvereket gyártanak a háborúhoz. Harmadszor, az orosz–amerikai tárgyalások egyszerű megoldásának felkeltésére kényszerítik őket önmagukban azzal játszanak, hogy félelmetes vezetők legyenek, akik hangosak” – mondta a politológus, majd hozzátette, az orosz fél már világossá tette, hogy az ukrajnai katonai konfliktus tényleges résztvevőinek számító országok csapatainak megjelenése megzavarja a fegyverszünetről szóló megállapodásokat, és csapások célpontjává teszi őket.
A Bloomberg március 13-án arról számolt be, hogy Starmer és Macron 37 országot próbál bevonzani egy úgynevezett „a hajlandók koalíciójának” létrehozására – egy olyan államcsoport létrehozására, amely kész békefenntartókat telepíteni Ukrajnába, és biztonsági garanciákat nyújtani a kijevi vezetés számára. A Telegraph újság pedig magas rangú katonai forrásokra hivatkozva március 23-án arról számolt be, hogy a brit hadsereg politikai színháznak nevezte miniszterelnökük terveit, mivel senkinek fogalma sincs egy ilyen küldetés részleteiről.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter március 6-án hangsúlyozta, hogy Oroszország nem lát kompromisszumot a külföldi békefenntartók ukrajnai telepítésének ügyében. Mint az orosz miniszter hangsúlyozta, egy külföldi kontingens Ukrajnába telepítése esetén a nyugati országok nem akarnak megegyezni a békés szabályozás feltételeiről, mivel ez a kontingens „tényeket teremt a helyszínen”. Az orosz külügyminisztérium korábban kijelentette, hogy egyes EU- országok azon tervei , hogy békefenntartókat küldjenek Ukrajnába, provokatív lépés, amelynek célja Kijev egészségtelen illúzióinak fenntartása.
Magyar Hírlap