Vlagyimir Putyin hajlandó tárgyalni egy ukrajnai tűzszüneti megállapodásról Donald Trumppal, de azt már előzetesen is leszögezi, hogy nem lehet szó jelentős területi engedményekről, és ragaszkodik ahhoz, hogy Kijev mondjon le a NATO-tagságról – ezt mondta el öt különböző forrás is a Kremlből a Reuters moszkvai irodavezetőjének.
Az orosz források szerint Moszkva nem tolerálná, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz, vagy hogy NATO-csapatok állomásozzanak az ukrán területeken. Ugyanakkor hajlandó lenne biztonsági garanciákat megvitatni Kijev számára, beleértve a hadsereg létszámának korlátozását és az orosz nyelv használatának biztosítását.
Az egyik orosz tisztviselő szerint egy lehetséges megállapodás alapja az lehetne, hogy Ukrajna elismeri semlegességét, és biztonsági garanciákat kapna az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjától. A hírügynökség forrásai ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy minden megállapodásban biztosítani kell, hogy a Nyugat ne kerülhessen közvetlen konfrontációba Oroszországgal a jövőben.
A Reuters szerint több jel is arra mutat, hogy fordulóponthoz érkezhet a háború, miután Joe Biden engedélyezte a nagy hatótávolságú rakéták bevetését Kijevnek oroszországi célpontok ellen. Eddig – emeli ki a híradás – egyik fél sem mutatott hajlandóságot arra, hogy engedjen álláspontjából. Ez változott most meg.
Ja… Nem.
Ami megváltozott, az például az ukrán lakosság hozzáállása a háborúhoz. A Fehér Ház várható hozzáállása a fegyveres konfliktusok finanszírozásához. A német gazdaság állapota. Az Európai Unió politikai térképe és a közhangulat. Ezek mind megváltoztak. Oroszország álláspontja azonban nem.
Emlékezzünk csak vissza – mert az agymosott nyugati hírfogyasztókkal ellentétben, akiket hermetikusan elzártak az orosz hírektől, mi megtehetjük –, hogy Vlagyimir Putyin már 2021-ben tárgyalni akart az ukrán semlegességről, a nemzetiségi jogokról és a Donbász Ukrajnán belüli autonómiájáról.
Nem álltak vele szóba.
A „különleges katonai művelet” megindításának másnapján újra ajánlatot tett: Ukrajna legyen semleges, a biztonságát szavatolják a nagyhatalmak, a Donbász pedig kapjon autonómiát vagy a két „szakadár” népköztársaságot ismerjék el önálló (ütköző)államként.
Kijev hajlott volna a megegyezésre, de Zelenszkijt Boris Johnson lebeszélte a megállapodásról.
Ezek után Kelet-Ukrajna négy területét az Állami Duma felvette az Orosz Föderációba. Ettől kezdve az orosz jog szerint is felszabadító háború folyik Herszon, Zaporozsje, Donyeck és Luhanszk egységének orosz zászló alatti helyreállításáért.
Vlagyimir Putyin ajánlata pedig, amelyet havonta valamilyen fórumon a világ közvéleményének tudomására hozott, csak annyit változott, hogy az új határok elismerését kéri Ukrajna semlegessége mellé a békéért cserébe.
Amit tehát a Reuters most művelt, az a legócskább hírhamisítás. A két éve hangoztatott orosz ajánlatot olyan újdonságnak állítja be, ami az Egyesült Államok erélyes katonai fellépésének eredménye. A hírügynökség tulajdonképpen azt állítja, hogy Putyin össszefo*ta magát a nagy hatótávolságú rakétáktól.
Ezzel vagy az a cél, hogy Ukrajna és a Nyugat szégyenét csökkentsék, mert tényleg küszöbön áll az összeomlás, de nem akarják, hogy az annak látszon, ami: orosz győzelemnek. Ezért előálltak most ezzel a marhasággal, hogy Putyin a fokozódó nyomás és/vagy Donald Trump miatt rákényszerült a tárgyalásra.
A másik lehetőség az, hogy a Reuters olyanok sugalmazására írta meg ezt a cikket, akik nem akarnak békét. Miért jutott ez eszünkbe? Azért, mert ezt a törénetet úgy is lehet olvasni, hogy két napi rakétázás máris engedményekre késztette az oroszokat, ha tehát az USA még jobban beleáll a háborúba, akkor a ’91-es határok visszaállítása sem lehetetlen.
bekezdesek,.hu