Klaus Johannis román köztársasági elnök NATO főtitkár szeretne lenni, tehát érthető, hogy az amerikaiak kedvébe jár.
A románok egyre-másra provokálják az oroszokat. Bár katonákat ők sem akarnak az ukrajnai frontra küldeni, de sok minden mást megtesznek az amerikaiak kedvéért. Hivatalosan nem részesei a háborúnak, de olyan útra tévedtek, amelynek végén az oroszok akár oda is csaphatnak. Ha ez bekövetkezik, a háború vészesen közel kerül Magyarországhoz.
Egyre nagyobb a veszélye annak, hogy az ukrajnai háború gyorsan kelet felé terjed és közvetlenül eléri a magyar határt. Ne gondolja senki sem, hogy ez a fenyegetés Ukrajna, pontosabban Kárpátalja irányából fog érkezni. Lehet, hogy ma még merész állításnak tűnik, de a veszély akár a magyar-román határon is jelentkezhet majd.
Első lépésként – pontosan nem meghatározhatóan, lassan, fokozatosan, országrészenként – Ukrajna elkerülhetetlenül összeomlik. Nincs az a magára valamit is adó katonai szakértő, aki ne ezt jósolná. Stephen Bryen, a Reagan-kormány volt védelmi helyettes államtitkára, fegyverzet és stratégiai elemző szerint, „Ukrajnának nincs elég katonája ahhoz, hogy harcoljon az oroszok ellen. A húsdarálónak nevezett fronton naponta több száz ukrán veszíti életét. Oroszországnak viszont jelentős embertartalékai vannak.” A legutolsó orosz közlés szerint 700 ezer kiképzett katona van a fronton.
A konfliktus eszkalációjának újabb fejezete, hogy Ukrajna a nyugati országoktól kapott, illetve a jövőben érkező F-16-os vadászbombázókat romániai légi bázisokon akarja állomásoztatni, karbantartani és fegyverrel ellátni.
Vagyis, Ukrajna abban bízik, hogy az értékes hadieszközöket így az oroszok a földön nem semmisíthetik meg, mert azok egy NATO ország területén állomásoznak. Viszont, egy esetleges orosz támadás Románia ellen, sokkal közelebb hozná a háborút a magyar határhoz. Mint látjuk az ukrán rendszer haláltusájában sok mindenre képes, még az ilyen trükkök sem állnak messze tőle. Vagyis, a románok a nyakunkra hozhatják a konfliktust és akkor már két szomszédunk is hadban álló fél lesz.
Jelenleg a NATO több román katonai bázison is jelen van, köztük a Konstanca megyei Mihail Kogalniceanu légi támaszponton, amelyet 2,5 milliárd eurós projekt keretében bővítenek ki. A közel háromezer hektáros terület tízezer NATO-katona és családtagjaik állandó befogadására lehet majd alkalmas, kifutópályák, repülőgép-hangárok, de iskolák, óvodák, üzletek is épülnek a bázison. A Fekete-tenger partján található NATO-támaszpont kiválthatja a németországi Ramstein szerepét, amely jelenleg az Egyesült Államok legfontosabb európai központi katonai bázisa.
Mint látjuk, a NATO, elsősorban Amerika, játékba akarja hozni a román kártyát. Vagyis Washington egyre inkább bele akarja sodorni Bukarestet a háborúba.
Politikailag is meg van ágyazva Romániában az amerikai jelenlétnek. Klaus Johannis román köztársasági elnök NATO főtitkár szeretne lenni, tehát érthető, hogy az amerikaiak kedvébe jár. Egyébként is, a román diplomáciának mindig volt egy „tartótisztje”, vagyis egy nagyhatalom, amelynek „szoknyája” alá bújva igyekezett saját regionális érdekeit érvényesíteni. A hagyományos „francia kapcsolatot” Románia már évekkel ezelőtt „ejtette”, manapság az amerikai himnusz a sláger Bukarestben.
A különböző NATO országok által adományozott F-16-os harci gépek Romániában való állomásoztatása komoly kihívást jelent a szomszédos ország számára. Az F-16-ok ugyanis a legmodernebb csapásmérő eszközökkel vannak felszerelve és hírek szerint az lesz a feladatuk, hogy a Krím-félszigetet támadják meg, beleértve a Krímet az orosz szárazfölddel összekötő Kercsi hidat is.
A Krím megtámadása nem fogja Ukrajnát stratégiai előnyhöz juttatni, mert Ukrajna nem rendelkezik olyan szárazföldi haderővel, amely a légicsapások után elfoglalhatja a félszigetet. Viszont, ha az orosz légvédelem nem bizonyul elég hatékonynak, akkor Moszkva számára lehet, hogy nem marad más hátra, minthogy Románia területén tegye használhatatlanná az F-16-kat.
Ez viszont óriási kockázattal járna, mert Románia a NATO tagja és Románia területe ellen elkövetett támadás után életbe léphet a katonai szövetség alapító okiratában megfogalmazott ötödik cikkely, vagyis a kollektív védelem alkalmazása. E szerint, ha egy NATO tagállamot külső támadás éri, akkor ezt a védelmi szövetség többi országának a saját területe elleni akcióként kell értékelnie, és a megtámadott államot köteles megsegíteni.
Megnyugtatásképpen, az ötödik cikkely viszont nem rendelkezik arról, hogy a segítséget milyen formában, milyen gyorsan és milyen hatékonyan kell megtenni a NATO többi tagállamoknak. Tehát, van a védelmi rendszerben némi mozgástér. Vegyünk egy egyszerű példát: A török légierő egyik F-16-os vadászgépe 2015. november 24-én lelőtte egy orosz Szu-24M típusú vadászbombázót a török-szír határ közelében. Ankara azt állította, hogy a gép megsértette a török légteret, Moszkva ezt tagadta.
Tegyük hozzá, hogy abban az időben rendszeressé váltak az ilyen incidensek, a törökök egy idő után elvesztették türelmüket és pontot akartak tenni a légi az ügy végére. Viszont az orosz gép lelövése után azonnal összehívták a NATO rendkívüli tanácskozását, éppen az ötödik cikkely értelmében. A védelmi szervezet azonban nem tett semmilyen katonai intézkedést.
A román eset persze más, mert egy NATO ország területén lévő, részben amerikai személyzettel működő légi bázis ellen lenne támadás. Viszont a fenti példából is látszik, hogy „nem eszik olyan forrón a kását, mint ahogyan főzik”.
Stephen Bryen szerint viszont „az a tény, hogy az Egyesült Államok nyilvánvalóan támogatja az F-16-os harci gépeknek a romániai bázisok használatát, lehet, hogy ez azt hozza magával, hogy Biden háborút indíthat el Európában, annak érdekében, hogy ezzel megmentse süllyedő politikai „vagyonát”. Tulajdonképpen Biden a NATO és Európa jövőjét kockáztatná hivatalban maradásának érdekében. Valószínű viszont, hogy ebben az esetben Európában az elfojtott háborúellenes indulatok a felszínre törnének – vélekedik a nemzetközileg elismert geostratégiai elemző.
A NATO már veszélyesen közel áll ahhoz, hogy egy agresszor-szövetséggé váljon, és ez felbomlását jelentheti.
Azért ne feledjük, hogy a románokat már „beletolták”, vagy másképpen fogalmazva, önként mentek bele ebbe a háborúba. Az orosz Fekete-tengeri hadiflotta zászlóshajóját 2022. április 14-én két ukrán Neptun robotrepülő találta el. A hadihajó elsüllyedt. A támadást ukránok hajtották végre, de nagy a valószínűsége, hogy a robotrepülőket Romániából, amerikai segédlettel vezették a célpontra.
Remélhetőleg az oroszoknak nagyobb a tűrőképességük, mint a törököknek.
G. Fehér Péter – Magyar Hírlap