A svédek tehetik még halálosabbá a háborút
Svéd-amerikai kooperációban fejlesztik a HIMARS most Ukrajnában használatos rakétáiknak nagyobb hatótávolságú, pontosabb, de olcsóbb alternatíváját. A Pentagon azt fontolgatja, hogy rendel a rendszerből, élesben először Ukrajnában vethetik be – írja terjedelmes cikkében a privatbankar.hu.
A nyáron Ukrajnába szállítani kezdett rakétarendszer az orosz utánpótlási rendszer szétzilálásával alapvető fordulatot hozott a háború menetébe, és óriási szerepet játszott abban is, hogy Herszon megyének a Dnyipró jobb partján található részét és magát Herszont is fel kelljen adnia az oroszoknak.
Ukrán szempontból azért vannak problémák a HIMARS-szal. Az egyik a hatótávolság. Az Ukrajnába szállított GMLRS-rakéták maximális hatótávolsága 85 kilométer. Mivel a céljukat nagyon pontosan eltaláló és nagyon gyorsan érkező rakéták ellen jelenleg nincs hatékony ellenszere az orosz légvédelemnek (a herszoni utánpótlásban kulcsfontosságú, és ezért minden lehetséges eszközzel megvédeni próbált Antonovszkij-híd használhatatlanná tételét sem tudták megakadályozni az orosz légvédelmi ütegek), ez jelenleg az a távolság, amelynél messzebb az orosz parancsnoki állásokat, javítóüzemeket, lőszerraktárakat viszonylagos biztonságban el lehet helyezni. (Az ukránok valamilyen fegyverekkel, valamilyen módon több, ennél jóval messzebb található célpont ellen intéztek már támadást a Krím-félszigeten és Oroszországban is, de ezek inkább egyedi esetek voltak, nem a HIMARS jelentette folyamatos fenyegetés.)
Nem véletlen, hogy Ukrajna rendszeresen kéri az Egyesült Államoktól, hogy a GMLRS-rakéták mellett szállítson a HIMARS-rendszerekkel kompatibilis, hasonló pontosságú, de közel 300 kilométeres hatóvolságú ATACMS-rakétákból is. Erre a kérésre a Biden-kormányzat egyelőre következetesen nemet mondott, a kiszivárgott információk szerint elsősorban azért, mert az amerikaiak attól tartanak, hogy tovább eszkalálná a konfliktust, ha ezeket a rakétákat az ukránok esetleg mélyen az invázió előtti orosz határok mögött fekvő célpontok ellen is bevetnék. Az sem lehet persze mellékes szempont, hogy egyetlen darab ATACMS-rakéta több mint egymillió dollárt kóstál, és nem is porosodik belőle sokszáz vagy ezer darab amerikai raktárak mélyén.
Egy friss hír szerint viszont a közeljövőben az ukránok minden problémájukra részben megoldást kaphatnak. A Reuters írta meg néhány napja, hogy a Pentagon fontolóra veszi a Boeing ajánlatát úgynevezett GLSDB (Ground-Launched Small Diameter Bomb – Földi indítású kis átmérőjű bomba) fegyverek Ukrajnának történő szállítására.
A GLSDB a svéd Saab és az amerikai Boeing közös fejlesztése, és igen zseniális, következésképp igen halálos szerkezet. Nagyjából úgy lehet elképzelni, mint egy rakétahajtóművel ellátott szárnyas bombát. Úgy működik, hogy a szerkezetet egy földi kilövőből rakétahajtással lövik ki, majd a megfelelő magasság és sebesség elérése után a szárnyas bomba önállóan folytatja útját a megadott koordináták irányába, ahol aztán becsapódik.
Mindenesetre a szakértők elképzelhetőnek látják, hogy az első sorozatgyártott GLSDB-k már 2023 tavaszán elkészüljenek, és akkor már csak azt kell majd eldöntenie az amerikai vezetésnek, hogy elkezdi-e nagyobb számban leszállítani Ukrajnának a fegyvert, ami a HIMARS eddig sem kis eredményeihez képest is új helyzetet teremthetne az ukrán frontvonalakon – és azoktól akár 150 kilométeres távolságban is.
Forrás: