Az uniós vezetők ezen a héten Szlovéniában gyűlnek össze, hogy az újabb keleti bővítésről tárgyaljanak. Most dőlhet el, hogy az EU felveszi-e tagjai közé a fennmaradó 6 balkáni államot. Brüsszel szemmel láthatólag saját befolyása alá szeretné vonni a régiót, ezzel gyengítve Oroszországot, mégsem határozott meg pontos határidőt a döntésre. Az Euronews, Global Conversation című adásában a szlovén miniszterelnököt kérdezték Európa jövőjéről, a keleti bővítésről és persze a migrációról.
Janez Jansa szerint fontos, hogy mielőbb megkezdődjenek a társulási tárgyalások, mivel már szemmel látható a keleti nyomulás és a kormányok kezdik elveszíteni az EU-ba fektetett bizalmukat.
A nyugat-balkáni államok 2003-ban a thesszaloniki csúcson egyszer már ígéretet kaptak a csatlakozási folyamat megkezdésére. Aztán ez lekerült a napirendről. Én úgy érzem, hogy most itt az idő, hogy újra megkezdjük a tárgyalásokat.
Bár a régióban az Európai Unió a legnagyobb befektető, egyre több török, kínai és orosz szereplő jelenik meg a piacon. Velük könnyebb üzletelni, így Brüsszel könnyen elveszítheti vonzerejét.
Ők nem várnak el az üzletért cserébe semmit. Mi kötelezővé tesszük az európai sztenderdeket, mint például a demokráciát vagy a jogállamiságot. A tagság lehetősége a fény az alagút végén. Ha az sincsen, akkor biztos, hogy elveszítjük a harcot.
A szlovén kormányfő ingen sarkosan fogalmazott a migrációval kapcsolatban. Szerinte az Európai Uniónak senkit sem lenne szabad befogadnia, mert ez csak ,,egy meghívó” lenne a közel-keleti bevándorlók számára. A kvóták ötlete végképp kudarcot vallott – szögezte le Jansa. A miniszterelnök még a tálib elnyomás elől menekülő afgánokat sem fogadná be, mert ahogy fogalmazott: aki tényleg veszélyben volt, már itt van.
A többségük megélhetési okokból szeretne Európába emigrálni, nem pedig azért mert részt vettek egy NATO misszióban vagy valami ilyesmiért. Azt gondolom, hogy nekik is a megszokott bevándorlási folyamaton kell átesniük. Nem szabad senkit sem soron kívül beengedni. Nem szabad humanitárius folyosókat létrehozni. Az Európai Unió nem ismételheti meg azt a hibát, amit egyes tagállamok elkövettek 2015-ben a szíriai háború során.
Németország 2015-ös menekültpolitikáját komoly hibának nevezte Janez Jansa, amely kihatott Szlovéniára is. Emlékeztetett: 2015-ben néhány hét alatt félmillió ember kelt át az országon és a határok összeomlottak. Mint mondta, azt gondolja, hogy valaki szándékosan és szervezetten vezényel külföldi katonákat Európa területére.
“Nagyon nehéz menekültként kezelni több ezer olyan katonát, vagyis pontosabban hadra fogható fiatal férfit, aki nők és gyerekek nélkül masírozik át a határon. Tudja ezt senki sem veszi már be.”
Bár a szólásszabadság megsértése és az igazságszolgáltatás befolyásolása miatt az Európai Unió már többször is elmarasztalta Magyarországot és Lengyelországot, Jansa egyetért a budapesti és a varsói kormánnyal. Szerinte az unió csak úgy maradhat fenn, ha több jogkört hagynak a tagállamoknál és Brüsszel tiszteletben tartja a nemzeti kormányok döntéseit. A kormányfő elmondta: általában nem jogi, hanem politikai kérdésekről van szó.
Az EU fegyverként használja a jogállamiság fogalmát. Az Európai Parlament csak azért támadja a keleti tagállamokat, mert a bevándorláspárti képviselők frakciója nagyobb, az Európai Bizottság pedig éppen azzal sért jogot, hogy beleavatkozik a politikai csatározásokba és nem marad független.
Forrás: elemi.hu