A sztárközgazdász jóslata: 375 forint lehet az euró, Magyarország kiléphet az EU-ból

Összeomlik a forint, 375-ig zuhan az euróval szemben, mivel Magyarország vezetése és az EU az ország helyéről vitatkozik a közösségben – ez a tömör üzenete Steen Jakobsen összefoglalójának, amelyben az évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember levezeti „a magyar fekete hattyú” rövid sztoriját.

 Ebből néhány fontosabb üzenet:

• Bár lenyűgöző gazdasági sikereket ért el Magyarország a 2004-es EU-csatlakozás óta eltelt 15 évben, de ez a „házasság” bajba került. Ezt az is mutatja, hogy az Európai Parlament tavaly megindította 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárást a magyarországi média, a bíróságok, az akadémia feletti szigorodó kontroll, a kisebbségek és jogi szervezetek elleni fellépés miatt. Az EU szerint ugyanis a magyarországi folyamatok gyengítik a demokráciát, nincsenek összhangban a jogállamisági kritériumokkal és uniós értékekkel. „A válás egyre valószínűbb és várhatóan 2020 végéig Magyarország lépéseket tesz, hogy kövesse az Egyesült Királyságot az EU-ból való kilépésben.”
• Mindez hatalmas iróniát jelent, hiszen a 2004 óta látott magyar gazdasági sikerek nagy része az EU-ből érkező támogatásokkal függ össze az elemző szerint. Utal egy KPMG-s tanulmányra, amely szerint az EU-tagság nettó hatása évente a GDP 3%-át teszi ki, de ennek ellenére a magyar kormány lépten-nyomon keresi a konfliktust Brüsszellel.
• A magyar kormány narratívája mindezzel együtt az, hogy az ország csak megvédi magát, védi a kultúráját és védi magát a tömeges bevándorlástól és közben megtartja magának a jogot, hogy saját sorsáról döntsön. Egy nyitott gazdaság elszigetelődő kormánnyal, bevándorlással és médiakontrollal együtt azonban fenntarthatatlan helyzetet jelent, de közben a szemben álló felek nem fognak tudni 2020-ban sem megbékélni, hiszen halad tovább a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás az EU rendszerében – vázolja a 2020-as kilátást Jakobsen.
• Hatalmas retorikai elmozdulásnak titulálja Orbán Viktor magyar kormányfő azon kijelentéseit, amelyekben az ellenálló törökökkel kapcsolatos magyar vérrokonságot taglalta és szerinte ezek a kijelentésekre nemcsak Magyarországon, hanem Brüsszelben is sokan felkapták a fejüket mind a bürokraták, mind a politikusok.
• Az, hogy a következő két évben szinte eltűnő brüsszeli átutalások mellett változik a magyar kormány hangvétele, aligha meglepő szerinte. Mindez viszont véleménye szerinte sérülékennyé teszi a forintot, amely majd új történelmi mélypontra, akár 375-ig is zuhanhat az euróval szemben, ha a piac elkezd tartani az EU-val való magyar szembenállástól, vagy a cégek elkezdik átértékelni a magyarországi befektetéseiket és ez megfordítja a tőkeáramlások irányát.

Magyarország tényleg kilépne az EU-ból? – Mi nem fogadnánk erre

Az ilyen listák  tényleg meghökkentő eseményeket tartalmaznak, és így el is érik a kívánt hatást és médiafigyelmet. Egyúttal nyilván fel is hívják a piaci szereplők figyelmét arra, hogy ha csekély esélyűek is ezek az események, de mégis nagy hatásúak lehetnek, ha tényleg bekövetkeznek. Ez a figyelemfelhívás a piaci kockázatok újraárazását is kiválthatja a befektetők egy részénél.

Ezzel együtt fontos emlékeztetni rá, hogy a magyar EU-tagsággal kapcsolatban elmúlt években rendre felmerült a kétely és Orbán Viktor magyar kormányfő többször is határozottan leszögezte, hogy az ország helye az EU-ban van és tagok is maradunk.

Azóta egyes sajtótermékekben kiszivárogtak olyan diplomáciai értesülések, hogy a kormányfő az elmúlt 1-2 évben szűk körben megjegyezte: függetlenebb státuszt szeretne hosszabb távon elérni az országnak. Olyat például, mint amivel Ausztria rendelkezik, amely katonailag semleges, hiszen nem tagja a NATO-nak, de közben az EU-nak igenis tagja. Erre az értesülésre az elmúlt időszakban nem érkezett határozott cáfolat a kormány legfelsőbb köreiből.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy a magyar kormány mostanában sokat mondogatott célját, miszerint Magyarország legyen 2030-ra az EU öt legversenyképesebb országa, definíciószerűen és valószínűleg gazdasági tartalmában is elvétené a kormány, ha a következő években az EU-ból való kilépés tényleg felmerülne. Egy tavalyi francia jegybanki tanulmány egyébként arra is rámutat, hogy messze Magyarország bukná a legnagyobbat gazdaságilag azzal, ha kilépne az EU-ból, vagy maga a közösség omlana össze.

Arra, amit Jakobsen is említ, hogy a következő 2 évben megcsappanhatnak az EU-források (ld. alábbi ábra), már régóta felhívjuk a figyelmet, hiszen erősen fogyóban a 7 éves keret. Ez azonban csak az itthon kifizethető támogatásokra igaz. Az elmúlt hetekben bevállalt hatalmas – a Portfolio információi szerint – 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi büntetés után ugyanis a kormány el tudta érni, hogy megnyíljanak a brüsszeli pénzcsapok és szeptember óta 900 milliárd forintos méretű átutalás érkezett. Emellett tudomásunk szerint nincs is olyan rendszerszintű probléma, ami a 2014-2020-as ciklus 25 milliárd eurós felzárkóztatási keretének maradéktalan lehívását veszélyeztetné, azaz a nettó forrásvesztést generálhatná.

Közben persze az is igaz, hogy egyre élesebbé válnak a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló viták, amelyekben a végső alku csak a 2020 második felében esedékes német soros EU-elnökség alatt valószínű. Addig tehát Jakobsen jóslatával összhangban folytatódhat az adok-kapok a magyar kormány és az EU vezető testületei között, és a magyar mozgástérkeresés jegyében a magyar költségvetési vétó valóban felmerülhet elméletileg. Ezzel az elmúlt hetekben már többször is fenyegettek magyar kormánytagok, látva azt, hogy mekkora forráscsökkenés nézne ki az országnak és azok kifizetését is a homályos keretrendszerű jogállamisághoz kötnék.

A finn soros elnökség tervei egyébként éppen tegnap szivárogtak ki, jövő héten egyeztetnek róla az EU-csúcson az állam- és kormányfők.

A finn javaslat alapján Magyarország reál értelemben 27% körüli forráscsökkenésre számíthat. Ezzel együtt is igaz azonban, hogy a 2021-2027-es büdzséből nettó értelemben mintegy 20-21 milliárd eurónyi forrást megkaphat. Ez pedig hatalmas összeg. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy különböző kimutatások szerint a közös piaci tagsággal is évente több milliárd eurót nyer a magyar gazdaság, akkor bizony anyagi szempontból tényleg nem látszik reális érv az EU-s kilépésünk mellett, a jogi, üzleti-befektetői biztonsági és egyéb megfontolásokról nem is beszélve.

Akárhogy is lesz, a 2021-2027-es uniós költségvetésnek még mindig nyertese lesz Magyarország, de a következő évek gazdasági fejlődése az ezt követő büdzsé (2028-2035) időszakára már elhozhatja azt a helyzetet, amikor (csaknem) nettó befizetővé válik a kelet-közép-európai országok között Magyarország is. Ez pedig már elgondolkodtathatja az akkori politikai vezetést az esetleges EU-kilépésről és éppen erről lamentált a minap Vlagyimir Putyin orosz elnök, amire másnap cáfolat érkezett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől. Mellékszálnak tűnik, de a következő évek EU-Magyarország vitában az is lényeges, hogy éppen most kezd neki a német-francia tandem az EU alapvető reformjának, amely a 2022 első felében jövő francia soros elnökségig a külpolitikában a közös helyett a (minősített) többségi döntéshozatalig, sőt akár az uniós alapszerződés megváltoztatásához is elvezethet. Emmanuel Macron francia elnök az EU-bővítési folyamatot is alapvetően megreformálná és ezért mutatott stop táblát egyelőre az észak-macedónoknak és az albánoknak, miközben vázlatos anyaga magát az EU-tagságot is visszafordíthatóvá tenné. Ez pedig a Brexit után akár az unióból (és az eurózónából) való rendezett kilépés kereteit is lefektetheti, ha arra tényleg valamely tagország menni szeretne.

Matolcsy György MNB-elnök egyébként az elmúlt hetekben több vélemény cikket is írt  az euró, mint projekt káros jellegéről és azt szorgalmazta, hogy az eurót megalapozó maastrichti szerződés 30. születésnapjáig, 2022-ig meg kell azt reformálni, és ki kell nyitni a rendezett kilépés lehetőségét.

Mindez szintén beleillik abba a nagy képbe, hogy mélyreható viták várhatók az előttünk álló években az EU és az eurózóna működéséről, kereteiről és ebben a magyar kormány bizonyára hallatni fogja erős álláspontját:az erős nemzetállamokra építő Európát a föderális berendezkedésű Európával szemben.

Ezzel együtt mi nem fogadnánk arra, hogy a magyar kormány 2020 végéig tényleg lépéseket tesz az EU-ból való kilépésre.

Forrás: portfolió