A NATO 5. cikke szerint Zelenszkij terve támadás Magyarország és így a NATO ellen!
„Az amerikaiak azzal mentegették Zelenszkijt, hogy dühös volt. Egy államfő nem lehet dühös” – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Magyar Nemzetnek.
Zelenszkij fel akarta robbantani a Barátság vezetéket, hogy csapást mérjen Magyarországra – számoltunk be három napja a Washington Post cikkéről, melyből kiderült: míg az ukrán elnök a Nyugat felé a békéért küzdő, higgadt és a helyzetet uraló politikus képét mutatja, addig zárt körben agresszív és eszkalációt sürgető ösztönei kerülnek előtérbe.
A lap szerint a kiszivárgott Pentagon-iratok alapján Zelenszkij zárt ajtók mögött azzal a vad ötlettel áll elő, hogyan lehetne oroszországi célpontokat megsemmisíteni,
és egy NATO-tagállam, Magyarország ipari infrastruktúráját milyen módon lehetne megbénítani.
Az amerikai titkosszolgálatok által végzett lehallgatások kiszivárgott dokumentumai szerint (amelyek hitelességét a Pentagon sem cáfolta) Zelenszkij február közepén egy Julija Sviridenko miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélésen azt javasolta, hogy
Ukrajna robbantsa fel a Barátság vezetéket, amely Magyarországot látja el kőolajjal, ezzel ugyanis megsemmisíthetné a magyar ipari infrastruktúra orosz kőolajra épülő elemeit.
A lehallgatásokat elemző titkosszolgálati megjegyzésekből kitűnik, hogy „Zelenszkij Magyarország kormánya elleni haragja válthatta ki az értelmetlen és fenyegető mondatokat”. Ez viszont nem mást jelent, mint hogy az ukrán elnök egy NATO-tagállam kritikus infrastruktúrája ellen készült szabotázsakcióra.
A Magyar Nemzet megkérdezte Nógrádi György véleményét az ügyről.
A biztonságpolitikai szakértő szerint a kőolajvezeték felrobbantása azt a célt szolgálta volna, hogy hazánk ne kaphasson több orosz olajat, ezáltal pedig „fejreálljon a magyar ipar és meggyengüljön Orbán Viktor”. Hozzátette:
„Ez a NATO 5. cikke szerint támadás Magyarország és így a NATO ellen”
A NATO 5. cikke kimondja, hogy a szövetség egyik vagy több tagját Európában vagy Észak-Amerikában ért külső fegyveres támadás esetén valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek, és így az ENSZ az egyéni és kollektív védelem jogával élve azonnal támogatni fogják a megtámadottakat, akár fegyverrel is.
A támadás tágan is értelmezhető, például a kibertámadás, vagy az infrastruktúrát ért támadás is beletartozhat, vagyis minden, ami a biztonságot veszélyezteti. Az 5. cikkely nem lép automatikusan életbe, fejtegette.
Nógrádi György hozzátette: az amerikaiak „azzal mentegették Zelenszkijt, hogy dühös volt. Egy államfő nem lehet dühös”.
Arra az ukrán tervre, hogy Ukrajna a NATO tagja szeretne lenni, a biztonságpolitikai szakértő úgy felelt: erre a legkisebb esélye sincs. „Egy fegyveres konfliktusban álló ország, amely háborút vív a szomszédjával, ahol a demokrácia minimuma sincs meg, nem léphet be a NATO-ba” – emelte ki Nógrádi György.
