Amíg a nagyobb intézményi befektetők idegesen szemlélik az orosz-ukrán konfliktus újabb fejleményeit, addig a merészebb hedge fundok igyekeznek kihasználni a lehetőséget. A geopolitikai kockázatok miatt ugyanis nagyot zuhant az orosz és az ukrán eszközök árfolyama.
Ahedge fundok elkezdték felhalmozni az orosz és ukrán eszközöket, miután azok árfolyama nagyot esett ősz óta a fegyveres konfliktus növekvő kockázatai miatt. Eközben a nagyobb intézményi befektetők nem mernek beszállni, szerintük ugyanis a megnövekedett politikai kockázatok túlságosan nagyok ahhoz, hogy azokat megfelelően kezelni tudják – írja elemzésében a Financial Times.
Nagyon sok nagybefektető egyre inkább aggódik amiatt, hogy kelet-Európában ismét valós veszélynek tűnik egy fegyveres konfliktus kockázata. A moszkvai vezetés mint ismert figyelmeztetett, hogy kiszámíthatatlan és komoly következményei lehetnek annak, ha a nyugat nem veszi figyelembe nemzetbiztonsággal kapcsolatos követeléseit. A befektetők attól tartanak, hogy a két fél közötti viták fegyveres konfliktusba torkollhatnak, amelyet nyugati-részről újabb, az eddigieknél is szigorúbb Oroszország elleni szankciók követhetnek.
Ez jó néhány, konzervatívabb befektetési politikát folytató intézmény számára már nehezen kezelhető kockázatot jelent, különösen azután, hogy az év amúgy is elég rázósan indult számukra a tőkepiacokon. Emlékezetes, hogy az amerikai monetáris politika várható szigorítása miatt erőteljes hozamemelkedés indult meg a kötvénypiacokon, s erre csak ráerősített az EKB tegnapi, a vártnál hamarabb beinduló kamatemelésekről szóló jelzése.
Az ilyen helyzet kitűnő lehetőség a kockázatkedvelő befektetők számára, s egy csomó hedge fund máris bevásárló körútra indult. Sokan úgy vélik ugyanis, hogy bár Putyin elnök valószínűleg nem hátrál meg egykönnyen, azonban a helyzet szignifikáns eszkalálódásában ő sem érdekelt.
Eléggé meg vagyunk győződve arról, hogy végül nem lesz háború. Nagyon sok vezető tisztségviselővel beszéltem az orosz kormányból és mindenkit a saját ügyei kötnek le. Ha háború készülne, az emberek teljesen máshogy viselkednének – mondta a lapnak David Amaryan, a moszkvai Blachug Capital globális befektetési alap alapítója. Ő emiatt vásárolt egy adagot a nagyobb orosz tőzsdei társaságok részvényeiből, mint például a Gazprom energetikai óriás, vagy a Sberbank. A helyzeten nincs mit gondolkodni, a részvények elképesztően olcsók az osztalékhozamok és a magas olajár fényében – tette hozzá.
Az orosz, dollárban számolt RTS tőzsdeindex október vége óta 30 százalékot zuhant, még úgy is, hogy január vége óta már egy 15 százalékos megpattanást is produkált. Amaryan elmondása szerint ha az árak megint esnének, akkor ő tovább vásárolna. Egyikünk sem annyira naiv, hogy azt higgyük, a felek majd kezet fognak és összeölelkeznek, azonban a háború semmilyen formája sem válna Oroszország hasznára. Számomra a gondolat, hogy Oroszország megszállja Ukrajnát, abszurdnak tűnik – mondta.
Charles-Henry Monchau, a genfi Bank Syz befektetési igazgatója is arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyereséges orosz bankok és exportőrök árfolyamát nagyon megütötték és ez jó lehetőségeket teremt.
Pontosan ez az a piac, ahol ott kell lenni – mondta Barry Norris, a brit székhelyű Argonaut Capital vezetője, nekik szintén Gazpromban, Sberbankban és Lukoilban vannak pozícióik. Igaz, ők elég aktívan kereskednek és vannak short pozícióik kisebb cégek ellen, akik szerinte jobban megsínylik majd a mostani helyzetet.
A moszkvai tőzsde másik indexe, a Moex mostani átlagos árfolyam/nyereség hányadosa (P/E) az idénre várt nyereségekkel számolva alig 5, ez azért elég mély alulárazottságot mutat az amerikai S&P 500-as index 21-es értékéhez képest. Norris szerint amiatt, hogy az orosz részvénypiacon elég nagy az energetikai cégek túlsúlya azt is eredményezheti, hogy az egyik legjobban teljesítő tőzsde lesz végül idén.
Más befektetők az ukrán államkötvényekben látnak a mostani szinteken fantáziát. A 2032-ben lejáró dollárban denominált ukrán államkötvények hozama például 9,5 százalék, szemben az amerikai kötvények 2 százalék alatti hozamával.
Úgy gondoljuk, hogy Oroszország szemszögéből az eszkalációnak van értelme, de a háborúnak nincs – mondta Pavelé Mamai londoni ProMeritum Investment Management nevű hedge fund társalapítója. Ők már egy ideje veszik az ukrán kötvényeket, amit orosz eszközök eladásával igyekeznek fedezni. Úgy látja, az ukrán eszközökbe már be van árazva a háború kockázata, elég sok volt emiatt a pánikeladás a piacon.
Ugyanakkor az olyan nagy intézmények, mint például az 1,8 billió (ezermilliárd) dollárt kezelő Amundi, óvatosabban bánnak a helyzettel. Vincent Mortier befektetési igazgató szerint nagyon nehéz fedezni a pozíciókat a legrosszabb esetet feltételező forgatókönyv esetére. Az erre szolgáló eszközök ugyanis az ilyen extrém szituációkban rendszerint nem működnek. A krízis ugyanis kifejezetten olyan „fekete hattyú” „tail risk” kockázat, amire nem nagyon lehet felkészülni (Ezek olyan kockázatok a tőkepiacokon, amelyek bekövetkezési valószínűsége nagyon alacsony, ugyanakkor ha megtörténnek, annak hatásai a teljes piacon pusztítóak lehetnek). Ha megtörténik, akkor annak Armageddon lehet a következménye – tette hozzá.
John McAuley a Citigroup amerikai hitelpiaci vezetője szerint a mostani válság jelzi, hogy a piacokra visszatér a régi típusú geopolitikai kockázat, ami egyik napról a másikra okozhat heves mozgásokat. Az brit Orbis Investments igazgatója, Dan Brocklebank pedig arra figyelmeztet, hogy bár egyes esetben okos lehet a piaccal szembe menve cselekedni, de azért megvannak ennek a veszélyei is. Ha valaki vett a zuhanó Enron, Lehman Brothers vagy Theranos részvényekből, az ugyan klasszikusan „kontrariánus” módon cselekedett, de utólag nem biztos, hogy okosan – idézte fel az elmúlt évtizedek nagy bukásait a szakértő.
napi.hu