A világ Iránt figyeli, de a valódi meglepetés máshonnan jöhet
Miközben a világ figyelme a Közel-Keletre szegeződött, Amerikában közeleg egy sokkal csendesebb, de annál nagyobb gazdasági hatással járó határidő. Július 8-án lejár Donald Trump amerikai elnök 90 napos haladéka, amivel takaréklángra tette a vámháborút. A kereskedelmi tárgyalások nem valószínű, hogy jelentős eredményt hoznának ezelőtt, a tőzsdék mégis újra a csúcshoz közelítenek. A befektetők abban bízhatnak, hogy Trump ismét meghátrál. Csakhogy a 10%-os általános vámok ebben az esetben is velünk maradnak – amiért az USA lakossága és vállalatai fizethetnek.
A nemsokára lejáró 90 napos felfüggesztés célja az volt, hogy időt adjon az országoknak egy USA-val kötött egyezség kialkudásához. Az eredmények azonban eddig váratnak magukra.
Sok beszéd, kevés haladás a kereskedelmi fronton
Miközben elvileg 90 különböző tárgyalás van folyamatban az Egyesült Államokkal, nyilvánosan szinte semmilyen haladást nem lehet látni. Az Egyesült Királysággal sikerült eddig nyélbe ütni egy megállapodást, de ennek a súlya a globális kereskedelemben elenyésző. Emellett Kínával született még egyezmény, de ha a többi partnerrel is hasonló feltételekben állapodnak meg az amerikaiak, mint velük, az inkább kedvezőtlen fejlemény a világ gazdaságának.
Az alkuk hiánya nem túl meglepő: egy kereskedelmi egyezményt tető alá hozni bonyolult dolog. Elég csak az EU és a dél-amerikai országokat tömörítő Mercosur blokk közti megegyezésre gondolni, ami tavaly év végén nagyjából 25 esztendőnyi tárgyalás után zárult le.
- Az USA pedig mindent bevetett. Trump újra és újra magasabb vámokkal fenyegetett, és szűkös határidőket szabott – az Európai Unióra már egy 50%-os tarifát is kilátásba helyezett a lassú megbeszélések miatt. Míg kisebb, és az Egyesült Államoktól jobban függő országokkal szemben esetleg működhet ez a taktika, addig az olyan nagy kereskedelmi partnereket, mint az EU vagy Kína, már nehezebb a szőnyeg szélére állítani.
- Jelentős eredmények elérése a tárgyalások terén július elejéig ezen felül amiatt sem túl valószínű, mert az Egyesült Államok kereskedelmi hiánya sokkal inkább strukturális okokra vezethető vissza, mint az USA-val szembeni igazságtalan eljárásokra. Egyszerűbben fogalmazva: az amerikaiak nagyon szeretnek fogyasztani, és így nem meglepő, hogy többet vásárolnak ők külföldről, mint a többi ország tőlük.
- A vámok folyamatos csökkentésében a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) eddig fennálló mechanizmusai hatásosak voltak és a nem vám jellegű korlátozások általában nehezen és nagy politikai költséggel megváltoztathatóak. Példa erre, hogy senki sem szívesen lazítana az amerikai agrárcikkek beengedésének szabályain, többek közt azért, mert nem akarják, hogy a megengedőbb élelmiszerbiztonsági sztenderdeknek megfelelő áruk jelenjenek meg a szupermarketek polcain.
Mindezeket figyelembe véve valószínűleg nem számíthatunk jelentős eredményekre a tárgyalások terén július 8. előtt.
A piacok azonban korántsem áraznak összeomlást. A legnagyobb figyelemmel kísért amerikai tőzsdeindex, az S&P 500 már visszatért a nagy vámbejelentéseket hozó áprilisi Liberation Day előtti szintekre, sőt, újra a csúcshoz közelít. Érezhető a TACO-ba (Trump Always Chickens Out, vagyis Trump mindig megfutamodik) vetett hit, a befektetők a halasztás meghosszabbítására számítanak. A felfüggesztés viszont nem érvényes a minden országgal szemben bevezetett 10%-os alapvámokra, amikről egyre biztosabbnak látszik, hogy velünk maradnak.
Nos, nem igazán jelentős. Az Economist június elején úgy kalkulált, hogy az árak összességében 0,13%-kal voltak akkor magasabbak, mintha Trump egyáltalán nem vezetett volna be új vámokat. Ahogy a Bloomberg cikke is megállapítja, a fejlett gazdaságok feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexei még kissé emelkedtek is, mióta életbe lépett a 10%-os univerzális vám.
Ugyan ebben benne lehet, hogy a vállalatok előre feltöltötték a készleteiket a vámokról való bejelentések előtt, de az is lehetséges, hogy az ipar valójában képes nagy nehézségek nélkül tovább élni a 10%-kal.
Mindeközben egy jelentős hatás mégiscsak érződik:
kilőttek az USA vámokból származó bevételei.
A Kongresszusi Költségvetési Hivatal becslése szerint a május 13-án érvényben lévő vámok nagyjából 2500 milliárd dollárnyi bevételt jelentenének a kormányzatnak a 2025-2035-ös időszakban – miközben a Trump „egyetlen, nagy, gyönyörű törvénye” miatti kiesést éppen 2400 milliárd becsülték nagyjából ugyanerre az időszakra.
Korábban nagy találgatás volt arról, hogy az amerikai elnök mit szeretne elsődlegesen elérni a vámokkal. A megfejtések közt szerepelt, hogy vissza szeretné telepíttetni az ipari termelést az USA-ba; hogy a geopolitikai riválisait akarja kordában tartani; vagy hogy az Egyesült Államok költségvetésének helyzetén akar javítani. Úgy tűnik, ez utóbbi célra „meglepően hatásosak” lehetnek a vámok.
Viszlát, amerikai különlegesség!
Mindennek azonban megvan az ára.
Ez a vállalatok szűkülő árrése és a növekedés lassulása lehet.
A globalizáció éveken át lehetővé tette az amerikai cégeknek, hogy olcsóbban termeljenek és növeljék a profitjukat – most viszont az importárukra kivetett általános 10%-os vám épp ezt a modellt ássa alá.
Az erősödő protekcionizmus és a dollár gyengülése miatt a költségek végül kevésbé a külföldiekre, mint az amerikai fogyasztókra, vagy a cégek nyereségére hárulnak. A lakosság számára az „egyetlen, nagy, gyönyörű törvény” adócsökkentései tompíthatják a vámok miatti infláció hatását, de az amerikai vállalatoknak valószínűleg így is komoly árat kell majd fizetniük a gazdaság újrarendezéséért. Továbbá az USA cégeinek relatív helyzetét rontja, hogy míg az Egyesült Államokban minden behozatalra nagyobb teher hárul, addig a többi országban csak a kivitel amerikai része sérül. Ez még inkább alááshatja az USA vállalatainak felülteljesítését.
Jöhetnek még meglepetések
A piacok jelenleg szemmel láthatóan bíznak abban, hogy Trump ismét elkerüli a legkeményebb lépéseket – és a TACO-hatás most is érvényesülni fog. A részvényindexek emelkednek, a befektetők nem áraznak be komolyabb sokkot. De mindez egyetlen döntésen múlik. Ha július 8-án mégsem érkezik újabb halasztás, és tényleg életbe lépnek a magasabb vámok, az könnyen fordulatot hozhat: nemcsak a külkereskedelemben, hanem a részvénypiacokon is. Ebben az esetben a „meglepően hatásos” vámpolitika hirtelen „meglepően fájdalmassá” válhat – különösen azoknak a cégeknek, amelyek az elmúlt évtizedek globalizációján nőttek nagyra.
portfolio
