A vörös maffia: Gyurcsány, Bajnai és a milliárdos támogató
A számok nem hazudnak: az ellenzék állításával szemben nemcsak a kormányhoz közeli szereplők jutnak támogatáshoz, beruházáshoz, de a Gyurcsány Ferenc köreihez közel álló vörös bárók is tovább növelhetik vagyonukat – írja a Magyar Nemzet.
Máig jelentős befolyással bírnak a hazai gazdaságra és a vállalati szférára a baloldali kormányok idején, vagy akár már a rendszerváltás előtt komoly vagyonra szert tett üzletemberek.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban arról beszélt, a kormány nem válogat, az állami támogatásoknak a vörös bárók is haszonélvezői.
Idesorolható Futó Péter is, akinek a 2010-es, negyven és fél milliárd forintos vagyona 2019-re 97 milliárd forintra gyarapodott.
Az országos érdekegyeztetésben jelentős szerepet betöltő Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke hagyományosan jó kapcsolatot ápol a baloldallal: a Gyurcsány-kormány idején már a régió egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjeként akart helyt adni az akkor tervezett kormányzati negyednek. Felbukkant Bajnai Gordon oldalán is, támogatva az egykori kormányfő elhibázott válságkezelési javaslatait.
Futó Péter befolyása a mezőgazdasági kistermelőkig is elér: a csaknem negyvenszázalékos kisebbségi tulajdonában lévő nagybani piac évről évre milliárdos profitot termel a leginkább családi gazdaságoktól beszedett, irreálisan magasnak tartott helypénzekből. A vaskos profit másik része a fővárosé. A baloldallal ápolt régi jó viszony napjainkra is megmaradt, mivel a nagybani igazgatóságában a Futó Péterhez köthető tagok mellett a Budapest baloldali vezetéséhez közel álló politikusok is komoly pozíciókhoz jutottak.
Futó Péter a családi cukorkaüzem irányításának átvételével már a rendszerváltás előtti években komoly sikereket ért el vállalkozóként, de a pártállam vezetőitől is jó megítélést kapott. Baloldali kapcsolatainak köszönhetően pedig a rendszerváltás után is megmaradt kedvező pozíciója – olvasható az Origó összefoglalójában.
A cukorkabiznisz tehát nyereséges volt, ennek köszönhetően alapította meg az egyébként matematikus végzettségű Futó a Fundy édesipari céget 1989-ben. A vállalkozó jelentős profitból a 90-es években több ingatlant is megvásárolt, amelyeket bérbe adott. A Fundyt a multik térnyerése miatt egyre szorítóbb piaci körülmények miatt végül 1999-ben – meglehetősen jó áron – eladta egy holland vevőnek.
Futó a Fundy eladásából indította el ingatlanfejlesztő vállalkozását, megalapítva a Futureal cégcsoportot és annak leányvállalatát, a Cordiát. A 2000-es évek beruházásainak köszönhetően mára a közép-európai térség egyik legmeghatározóbb építőipari, ingatlanfejlesztői, beruházói cégóriásává nőtte ki magát a milliárdos cégbirodalma. A fővárosi fejlesztések közül az egyik legismertebb a VIII. kerület jelentős részének rehabilitációja, beleértve a Corvin-negyedet, azaz a Corvin Plázát és a Corvin sétány modern lakó- és irodaépületeit, üzlethelyiségeit és pihenésre, szórakoztatásra szolgáló ingatlanjait.
Futó Péter baloldali kapcsolatait 2006-ban, a 250 millió eurós Corvin-beruházás kezdetén is megmozgatta: a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP–SZDSZ-kormány új kormányzati negyed felhúzásával kapcsolatos tervére a milliárdos is bejelentkezett, végül a kétes állami beruházás nem valósult meg.
Futó Péter vagyona a nyilvános adatok szerint már 2006-ban meghaladta a húszmilliárd forintot.
Futó Pétert a 2008-as válság kirobbanásával szinte egy időben választotta elnökévé a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), jelenleg is ezt a tisztséget tölti be. Így az ingatlanfejlesztő milliárdos a legnagyobb munkaadói érdekképviselet élén befolyást szerzett az országos érdekegyeztetésben, beleértve a válságkezelésre tett javaslatokat, a minimálbér-egyeztetéseket, valamint a vállalkozások, leginkább a nagyvállalatok országos képviseletét.
Futó többször nyíltan támogatta a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormányok ma már egyértelműen elhibázott válságkezelő intézkedéseit.
Noha az MGYOSZ akkori javaslatai – munkáltatói terhek csökkentése, vállalkozások finanszírozásának támogatása, segély helyett munkahelyteremtés-ösztönzés, gazdaságfehérítő lépések – közül alig valósult meg valami, Futótól nem kapott komoly bírálatokat a balliberális kormány.
Futó Péter üzleti érdekeltségei között kakukktojásnak számít a csaknem negyvenszázalékos – különböző cégein keresztül – tulajdonosi hányada a Budapesti Nagybani Piac Zrt.-ben. Közép-Európa egyik legnagyobb zöldség-gyümölcs kereskedelmi központjának 61 százaléka pedig a fővárosé. Futó a Gyurcsány-kormány alatt vételi ajánlatot tett a fővárosnak, ám az akkori városvezetés végül nem adta el a tulajdonrészét.
Futót az elmúlt években komoly bírálatok érték a nagybanis befolyása miatt. A piacon árusító kistermelők a Magyar Nemzethez eljuttatott levelükben többször arra hívták fel a figyelmet, hogy a lakosság fizeti meg a zöldségek és gyümölcsök árában a nagybani óriási, több mint egymilliárd forintos éves tiszta profitját.
Állításuk szerint a magyar zöldség- és gyümölcspiac tízmilliárd forinttal lehetne olcsóbb. Az irreálisan magas árusítási helyért kifizetett díj, azaz a helypénz tíz év alatt ennyit vett ki a zsebükből, míg a tulajdonosoknak évente harminc-negyven százalékos extra hasznot hozott. A nyilvános adatokra hivatkozva a gazdálkodók felháborítónak tartják, hogy 2018-ban nagyjából 2,7 milliárd forintos bevétele volt a nagybaninak, amiből 1,1 milliárd forint profitot raktak zsebre a tulajdonosok.
A nagybanin értékesítő termelők szerint Futónak komoly befolyása van piac működésére, a helypénz meghatározására, jelentősen megvágva ezzel az amúgy sem nagy hasznukat.
Mezőgazdasági érdekeltségek híján – vélhetően – megalapozott lehet a termelők állítása, ám a rendelkezése álló cégadatok szerint a piac ellen nem folyt a működésével vagy a gazdálkodásával kapcsolatos hatósági eljárás, tehát a magas profit legfeljebb etikai kérdéseket vethet fel.
Beszédes ugyanakkor, hogy Karácsony Gergely főpolgármesteri hivatalba lépése óta a baloldali, liberális városvezetés lecserélte az igazgatóság korábbi tagjait, noha többségüknek nem volt közvetlen kapcsolata a kormánypártokkal. A cégadatok egyértelműen alátámasztják, hogy az új igazgatósági tagok között a Futó Péter érdekeltségéhez közeli személyek jutottak pozícióhoz, illetve a baloldali pártokhoz köthető politikusok és civilek. Igazgatósági taggá választották egyebek mellett Bakonyi Tibort, Demszky Gábor korábbi főpolgármester helyettesét, illetve a 2010 előtti parkolási botrány kulcsszereplőjeként elhíresült, egykor MSZP-s, most DK-s Rusznák Imrét.
A piac igazgatóságának taglistája jól mutatja, hogy Futó Péter ma is jó kapcsolatot ápol a baloldali politikusokkal, és meghatározó szervezetekben van komoly befolyása.
Az MGYOSZ napjainkban is meghatározó szereplője a szociális párbeszédnek, a kormány a koronavírus-járvány gazdasági hatásaira adott válaszlépésekről folyamatosan egyeztet a munkáltatói képviseletekkel. Ugyanakkor az elmúlt években Futó Péter személyesen alig vett részt a tárgyalásokon.
Az üzletember a vállalati szféra szereplői szerint jó viszonyt tart fent számos, itthon is tevékenykedő multinacionális vállalattal, továbbá a hazai és az uniós politika fontos szereplőivel.
A baloldalhoz fűződő szoros kapcsolatok ellenére Futó érdekeltségei az elmúlt években számos fővárosi ingatlanfejlesztési beruházást elnyertek. Jelenleg is folyamatban van a XI. kerületi Etele tér rehabilitációja, illetve a legújabb elvárások szerint épülő, járványbiztos Corvin Innovation Campus. Emellett a Futureal-csoportnak számos európai nagyvárosban vannak folyamatban jelentős beruházásai.
A baloldalhoz köthető milliárdos üzletember vagyona csaknem hatvanmilliárd forinttal nőtt a 2010-es kormányváltás óta. Ez pedig azt mutatja, politikai alapon nem érte hátrány Futó Pétert a balliberális és a jobboldali kormányzás alatt sem.
